Kedves ErVaSa!

Megnéztem ki vagy. Nos, hozzád képest tájékozatlan vagyok, nem jártam Erdélyben és nem ismerem az RMDSZ pontos helyzetét és működését. Nézőpontomból csak az eredmények, egész pontosan az eredménytelenség látszik. Mögöttes okainak kifejtésétől ez a tény nem változik, legfeljebb meglátszik az a hatalmas teher, ami megnyomorította az RMDSZ-t.

Véleményem az erdélyi általában a következő.
Erdélyben a belpolitikát alaposan alá kell vetni a külpolitikának, ezért jobb-bal és semmi efféle megosztottságnak helye nincs. Szélsőségességben is egyvalami a döntő: mi a hasznos.

Épp ezért remélem, hogy ez utóbbi ok miatt szakad az RMDSZ ha szakad. Mert az egység – a bejutás – akkor ér valamit, ha hasznot hoz és valóban a magyarság céljait szolgálja. Ilyen tekintetben viszont nagyon is kifogásolható az RMDSZ ténykedése. Nem látszik pl. autonómiára való törekvés – ami a Román kormánnyal, pártokkal szembeni konfrontációt eredményez – vagy a kettős állampolgárság bevezetésének követelése a magyar kormánnyal szemben. Már pedig ha ezek nem látszanak, akkor olyanok mintha nem is lennének.

Az ellentéteket ki kell mondani, hiszen léteznek, ez az igazság. Ezek eltitkolásával csak romlik a helyzet, s ez végső soron oda vezet, hogy a problémák nem megoldódnak, hanem megszűnnek problémának lenni.
És mind Európának, mind nekünk, magyar polgároknak látnunk kell a valós helyzetet, ellenkező esetben: a problémák a külvilág számára – majd az Unión belül is – újra csak megoldatlanul „nem fognak létezni”. A konfrontáció folytonos kerülgetése életveszélyes, ha más megoldások nem születnek, hosszú távon még az asszimiláció is csak ezáltal kerülhető el, míg a rossz békének beolvadás a „jutalma”.

De, tegyük fel, hogy a románokkal szemben kerülik az összeütközést és a törvényeken próbálnak finomítani, változtatni, kissé kedvezőbbé tenni őket. Akkor is érthetetlen az anyaországgal szembeni elnéző viszony. Itt van a másik példám, a kettős állampolgárság kérdése.

A kettős állampolgárság intézményének bevezetése az asszimiláció és a kiszolgáltatottság miatt alapvetően szükséges. Ennek szükségességéről nem tudnak a magyar polgárok. Legelőször is őket kellene tájékoztatni. Mert mint mondtam, amiről nem tudni, az nincs…
Ezután felvállalni az összeütközést a valószínűleg még így is tétlen magyar kormánnyal. Mert az tétlen szokott lenni, általában nem teljesíti az elvárásokat, hanem alakítja őket. Ez esetben viszont ezt nem tudná megtenni!

Mert borzasztó érvágás lenne a mindenkori magyar kormánynak, ha a külföldi magyarok elégtelennek ítélnék külpolitikáját. A mostani pártokat véve: a Fidesznek azért, mert ők hangsúlyozzák nemzeti voltukat, a szocialistáknak azért, mert a nemzetietlenség bélyegét ez valóban és véglegesen rájuk ütné!

Meggyőződésem, hogy egyetlen magyar kormány sem engedheti meg magának, hogy a külföldi magyarok elégtelennek ítéljék ténykedését, azt pedig mégúgy se, hogy támogatásának megvonásával sújtsa bírálóját. Ezt a közvélemény nem viselné el.

Egész egyszerűen érthetetlen pl. a státusztörvény módosításával kapcsolatos engedékenység. Hiszen a mostani kormány épp azt legitimálja ezzel, hogy a NULLA külpolitika a jó és tünteti el többek közt a státusz tv. kettős állampolgárságra emlékeztető részeit. Ezzel szemben egy kemény elutasítás összetörhette volna az MSZP itthoni népszerűségét, még az is lehet, hogy – a mai helyzetet elnézve – bukna a kormány.

Végül: a hazai viszonyok miatt is nagyon veszélyes lenne Erdély – az itteninek megfelelő – megosztása, lévén akkor már mindkét hazai politikai oldal azt mondhatná, hogy ellenfele áll az elítélő nyilatkozat mögött, nem pedig az erdélyi magyarság. És ez már elég is lenne ahhoz, hogy senkit se érdekeljen az ítélet mögötti tartalom. Ennek csak akkor lenne értelme, ha kiderülne, hogy az erdélyi magyarok többségükben egyik vagy másik oldalt támogatják, mert akkor nem megosztottság jönne létre, hanem váltás. De gondolom ez a „veszély” nem fenyeget...