Volt egy olyan sorozat is, ahol szintén útleírásokat közöltek, szintén két színes csík között egy kép volt a borítón, de az egy puha papírborító volt a kemény fölött. Az is Világjárók, csak régebbi változat, vagy az teljesen más?
Mindenesetre azok közül, amik biztosan a sorozat részei (tehát a kemény, fényes borítós, fényképpel), olvastam egy párat. Egy magyar nő írta a "Levélcímünk Chicago 60115" (vagy ilyesmi) c. könyvet Amerikáról, azt nagyon szerettem, aztán volt egy kék színű Cousteau, "Vízi barátaink", egy piros, Thor Heyerdahl: Tutajjal a Csendes-óceánon, még egy kék, Lawrence Durrell (Gerald Durrell bátyja): A szicílai körhinta, ez kilóg a sorból, mert igazából fikció, de nagyon kellemes olvasmány. Aztán volt egy narancssárga, amiben rövid történetek voltak a hajózásról, az nagyon jó, de elfelejtettem a címét. Na, ez így komolytalan, munka után hazamegyek, és felírom, amik vannak.
Örülök, hogy láttam ezt a topikot, mert ez a sorozat azt a hangulatot idézi fel bennem, ami utoljára kiskamasz koromban volt mindennapos, amikor naponta órákat töprengtem déltengeri szigetekről, vitorlásokról, expedíciókról és kalandokról. Az ember felnőtt korára egészen elfelejti ezt a hangulatot. Pedig fel kell éleszteni.
Na mindegy: nem tudom, írok-e még ide, de üdvözlöm a kezdeményezést.