Egy érdekes előszó-részletet találtam valahol-egy Baka István válogatáshoz íródott.Érdemes elolvasni és elgondolkodni rajta..előítélet nélkül persze..

"A mi tájainkon a rendszerváltások azzal járnak, hogy nemcsak a fürdővizet öntik ki a gyerekkel együtt, hanem gyakran még a fürdőkádat is utánahajítják. Ez történt 1948 után a nyugati civilizáció értékeivel és intézményeivel, s ez zajlik manapság a "barbár" kelettől való elfordulás jegyében, különös tekintettel mindarra, ami orosz, azaz "szovjet", holott e két dolognak vajmi köze van egymáshoz - legalábbis, ha nem Fagyejevet, hanem Tolsztojt, és nem Zsdanovot, hanem, mondjuk, Bergyajevet kérdezik... Képzeljék el, mi lett volna, ha fennmarad a Magyar Tanácsköztársaság, és akkor most bennünket, magyarokat, nem magyaroknak, hanem "tanácsoknak" neveznének világszerte! (A "szovjet" szó jelentése ugyanis: tanács, semmi több.) Vessünk el hát mindent, ami "szovjet", beleértve az orosz grammatikájú "szovjet birodalmi nyelvet" is (Tóth Szergej nagyszerű tanulmányt publikált róla az Aetasban), de őrizzük meg, s ha eddig - politikai ellenszenvből - nem ismertük, ismerjük
meg a hozzánk olyannyira közelálló orosz kultúrát: Rubljov ikonjait, Muszorgszkij és Sosztakovics zenéjét, Tolsztoj és Dosztojevszkij prózáját s a tán kevésbé ismert klasszikus, és a sokáig feledésre ítélt vagy meghamisított 20. századi orosz költészetet. (Higgyék el, orosz szakos létemre - a 7O-es évek elején - nekem is jó ideig hamis képem volt róla.) "