"A bunyevác húsvét
PetofiNepe 2003.04.20

Az Észak-Bácskában, Baján és környékén tizenhat településen élnek a bunyevácok. Szabadkát szokták úgy nevezni, mint a bunyevácok fővárosát, de Baja is jeles településüknek számít. Főleg a Homok- és a Szállásvárosban telepedtek le. Jeles községük volt a jelenlegi bajaszentistváni városrész – 1930-ig önálló község –, ahol nagy számban éltek és élnek ma is. (A városrész neve anyanyelvükön Vancaga, azaz szekerce vagy bárd.) A húsvét a bunyevácoknak is a legnagyobb ünnepe, lévén, hogy a bunyevácság a régi időktől fogva mélyen vallásos, erkölcsös életet élt...

A húsvéti előkészületek már a farsang utolsó napján, húshagyó kedden megkezdődtek. Elhallgatott a tambura és a duda, következett a hamvazó szerda, a csiszta szreda (tiszta szerda), amikor is bunyevác szigorúsággal és következetességgel megkezdték a böjtölést. A lelki megtisztulás mellett gondjuk volt házaikra, otthonaikra is. A férfiak tataroztak, az asszonyok meszeltek, takarítottak, ablakot mostak, hogy külsőleg is megtisztulva várhassák az ünnepet. Közben gyűjtögették az almát és a narancsot, hogy a gyümölcsöket rajzokkal lássák el. Korommal kevert forró viaszba mártott kis késsel növény- vagy állatfigurákat vájtak az alma és a narancs héjára.

A díszes gyümölcsökkel jutalmazták a leányok a húsvét hétfő reggelén érkező locsoló legényeket. Mintegy előlegként is, hogy kedvesük egész nyáron a kólóba kísérje őket. A legény a húsvéti cifra almát a június 13-i Szent Antal-napi búcsún selyemkendővel viszonozta a leánynak.

Gál Zoltán"