Szinkrón, az, ami most van. :-) Egyidejűleg. (Legalább) két változat él egymás mellett párhuzamosan. Mondjuk vegyünk egy ilyen alakot, hogy reá (rá). Az én 70 éves nyelvtörténet tanárom még használja a mindennapi kollokviumban, de én már csak akkor, ha poénkodni akarok rajta.

Pedig pár(?) évvel ezelőtt még nem ütköztek rajta meg az emberek. De már sejtették, hogy ki fog kopni ez az alak. Tényleg van sok ilyen példa, és sokkal találóbbak is. Például ha valaki azt mondja, hogy "tudnók", annak legszívesebben...

Hangváltozásról: pölö Pesten az nz kapcsolatot miért ejtik ndz-nek (sokan)? A posta miért pósta? Rejtély (számomra). Az ilyesmit mindig utólag regisztrálják. A szinkrónvariánsok megküzdenek, mellik legyen nyelvi norma. A nyelvészek húzgálják a szájukat, kommentálják egy kicsit, oszt bekerül a Helyesírási szabályzatba. Ezeket érdemes figyelni, ha érdekel a téma. Mármint a különböző kiadásait. Meg pédául a jó régi Nyugatot. Milyen alakokat használtak nyakra-főre, amit ma már nem. Persze vigyázni kell, hol változott a helyesírás, hol a tényleges kiejtés.

Egyébként én úgy tudom, hogy a hangváltozások vizsgálatánál elég körültekintően járnak el. Rengeteg nyelvet megvizgálnak, hogy lehet-e ilyen, vagy nem-e lehet-e. És mennyire. Bár mintha a német nyelv egy kicsit előtérben lenne. Hála Franz Bopp és Jakob Grimm olvtársaknak.