Kedves zsoltu!
/Eléggé ismerős a kép, én is laktam picit a bátyám törpetacsijával egy fedél /VII.ker./ alatt, apámat példul fixált ugatással elzavarta a saját kedvenc helyéről./ Ami szomorú benne, az az egészségügyi leépülése a kutyusnak, és a gazdik fokozatos el-eszköztelenedése a betegséggel szemben.
A kutya több, mint családtag, a család kisebbik, mindig gyámolításra és törődésre szoruló része. /-Ugyanakkor mindig visszasugároz egy csomó szeretetet.Ezért tartanak sokan ebet. Mindig rögtön 'visszafordítja' az érzelmi befektetést.-/ Majdnem olyan, mint egy fogyatékos ember...
Amíg virul a kutyus, maga a tökéletes játékosság és élénk eleven erő. Mikor kezd kihunyni a gyertyája, akkor a világ _leg elesettebb_ lénye. Mert szenvedni is nagyon tud. Mint ahogy szeretni is. Mint az összes érzelmekre képes lények.
A kutya 'profil'ját a cserkész-magatartás adja, ez van a génjeiben, ez a hajlama. Lankadatlan figyelem /ha kell/, tanulékonyság /amíg fiatal/,explózió-extrovertáltság, ambíció, kitartás és hűség. /A cikk 'kurta' stílusa ismerős;), egy másik cikk meg szembejött a fordulóban./