Nagyon szép verseket hoztatok megint....

Fecske Csaba

ELÉGIA

égi vizekben elázik a hold
kifakulnak az árnyak
őszi kolompszó sírva barangol az
árva határban

rózsa lobog még izzik az őszben
a hárs a kakukkfű
illata száll kicsi nyírek a fénybe
fogódzva zokognak

rőt tarlón citerázik a szél hova
bújsz ki elől futsz
csillagok éles körme hasítja az ég
sima bőrét

mondd tudnál-e nevetni ma úgy
mint fürge patak szól
zöld köveken hideg éj kupolája
alatt tovafutván

sok tovaringó évszak után dideregve
az emlék
hűlt parazsánál föl tudnád-e
idézni ki voltam