Még nem volt rá alkalmam, de a talált pénzt mindenképpen visszaadnám. A pénztárosnak is nagy valószínűséggel, esetleg csak ha nagyon bunkón viselkedik, akkor nem.

Egyébként én (illetve a cégem) a volt gimimet szponzorálom/ja, amennyire erômbôl telik. Nem kell milliókra gondolni, de tudom hogy egy vidéki középiskolának az a pár tízezer forint is számít. A legutóbbi osztálytalálkozón elkeseredve láttam, hogy mennyire le van csúszva a gimi, és hogy mennyire megalázó az egyébként általam immár felettébb tisztelt egykori tanáraim helyzete.

Nekem mindig ég a bôr a pofámon, mikor arra gondolok, hogy én milyen nevetve keresem meg annak a sokszorosát, amit a szüleim nyugdíjként kapnak egy végiggürcölt élet munkája után...