Jesszus, dehogy voltak szobatiszták! :-)))

Napközben a kertben voltak, este meg volt egy faóljuk, (ha jól emlékszem egy kiszuperált kutyaól) amit teletömtünk szalmával. A szüleim eleinte rohamot kaptak attól, hogy az ágyamba veszem őket, de aztán eleinte arra gonndoltak, hogy úgyis elpusztulnak hamarosan, később meg beletörődtek, aztán meg már nem is kellett melengetni őket.

Sajnos az volt a bajuk, hogy túl szelídek voltak! Beténferegtek a konyhába, anyám seprűvel ki akarta hajtani őket, ezek meg viccnek vették, ráugrottak a seprűre és ott libikókáztak rajta... Meg állandóan átszökdöstek a szomszéd kertbe, ahol ápolt virágágyasok voltak, és hát a szomszéd néni nem nagyon tudta ezt értékelni... Kiderült, hogy egyszerűen átröpültek a keritésen. Akkor levágtuk a tollakat a szárnyukról, egy kis ideig béke volt. Mire újra kinőttek a szárnyaik, tojni kezdtek, és valami miatt nekik nagyon megtetszett a szomszédnéni lakása, amiben ott volt a Trudika kiságya, és abba tojták a tojást. (Berepültek az ablakon). A szomszéd néni irtó kényes volt a tisztaságra, majdnem idegrohamot kapott, mikor a tojást (meg a tyukszart) felfedezte a kiságyban. Meg átröpültek hozzá, és mikor a Pali bácsi ment haza, ott látta kárálni az egyiket a tévé tetején (nyár volt, beröpült a nyitott ablakon megint)... Pali bácsinak volt először tévéje az utcában, igen-igen féltette, hát az is majdnem infarktust kapott...

Meg az sem volt semmi, ahogyan kotlani kezdtek. 10 éves voltam, nekem a tojás az tojás volt, fogalmamsem volt róla, hogy melyikből kel ki kiscsirke, kiloptam a speizból 4 tojást, és 2-2-t alájuk raktam. Kettő záp lett, kettő kikelt, egy megdöglött, mert életképtelen volt, aztán a két tyúknak volt 1 kiscsibéje, állandóan veszekedtek rajta, addig-addig, míg véletlenül agyon nem taposták...:-)