Még hogy tízpercenként járnak a vonatok. Lószart.
Büdös minden vonat, mint a trágya. És az elővárosin is bagózik a sok paraszt a peronon. Meg bűzlik a hónaljuk. Okádni lehet.
Meg hogy iskola. A katolikus egyház most kapja vissza a belvárosi épületeit, és a képviselők verik a mellüket, hogy „oktatási központ” épül a Szérüskertben. Kislyányom nemsokára iskoláskorba lép, hál’ istennek (hogy stílben maradjak) ált. isk. van a városban. De mi lesz a gimivel? Már előre fosok, hogy fogom utaztatni ki a picsába, abba a fasza oktatási központba. Hagyjuk már! Döngesse az a mellét, aki megérdemli.
Meg a Duna-part. Nemrég derült ki, hogy valamikor 91-92-ben Makoveczék készítettek egy tanulmányt az önkorm. megbízásából, miszerint 6-700 lakást lehetne felhúzni a sétány helyére. És a sok megválasztott meg sem nyekkent. Azóta sem. Tavaly aztán valahogy kibukott a dolog, és csak a „lakossági tiltakozás” miatt álltak el a dologtól. (Mj.: hajdan, míg egy tűzvészben le nem égett az egész sor, csónakházak, kávéházak, kisvendéglők álltak végig a sétányon. Azt bezzeg szar lenne visszahozni, mert csak viszi a pénzt. Hozni meg nem hoz semmit. Az meg, hogy a váciak jól érzik magukat esetleg a kutyaszaros Duna-parton, az le vagyon szarva.)
Szevasztok