ha már szertartás, nincs gond a bonyolultsággal. azt a japánosat szívesen megtanulnám. van benne valami egészen csodálatos. tudja, ahogyan táncolnak az előadók a színpadon..

a szivarozásnak is maga a szertartásossága nyújt valódi élvezetet. a hangulat, amelyet megteremtesz a szivarozáshoz, a füst aromjánának élvezete, ahogyan forrósodik az ujjaid alatt, a könnyed csend, vagy társalgás, egyensúlyozás a hamuval, hogy minél később törjön le, füstkarikákkal való próbálkozások, és az ital mellé. tökéletes.
Olyan ez, mint a lefekvés-szertartásai: zuhany, fogmosás, napi számvetés, pár hasizomgyakorlat, az éjszaka csendjeinek hallgatása, bevackolás a párnákkal és paplannal, majd álombamerülés. napról napra ugyanaz, mégis más..

sűríteni a nappalokat szertartásokkal, mintha a legszentebb dolgot cselekednéd állandóan: ez boldoggá tenne..