Nagyon is érzem, de hát attól okosodik a gyerek (Én) ha kérdez.
Dante nem lehet hamísított, annak ellenére, hogy nem ismerem kéziratainak (170 évvel vagyunk a könyvnyomtatás előtt) sorsát.
Dante előtt nem voltak humanisták.
Orosiust elfogadom, hogy lehivatkozta, stílusa valószínű nem is mutat humanista vonásokat.
De egyelőre nem hátrálok vissza, csak a 13. századba. Mondjuk 1250 környékére.
Cicerót hagyjuk ki a bizonyítási rendszerből, mert a 75-ös hozzászólásomban is megendedhetőnek találtam bizonyos Cicero levelek (kevés) létezését.
Tacitus nehezebb, Orosius ismeri, bár olyan részeket említ, amelyek nem maradtak fenn.
A harmadik Suetonis, Caesarok élete...
"A nyelve úgy mint egész előadása egyszerű."
"S. műve dátumokban szerény, az időrendet csak hébe-hóba követi, ellenben számos a fivolságon messze túlmenő pletykát szóbeszéden alapuló érdekességet is összegyűjt."
Megelőlegezem neki az 1220-as évet.
Ez egyben engem abban segít, hogy Einhard/Eginhard
tevékenységét ugyanebbe a korba visszahozzam.(Későbbi hamisításnak gondoltam Nagy Karesz udvari történetíróját)

Einhard: Nagy Károly élete, 1901 ford. Dékáni Kálmán
"A classicitásért való rajongása azonban magával ragadta és tulzásba vitte, midőn egy más írót példányképül véve, annak irói modorát csempészte be művébe. C. Suetonius Tranquillus egyik műve, a 'Vita XII imperatorum' volt e minta Einhardnál,.."