Szia Anderson1,

Neked válaszolok elsőnek:

Volt ilyen topik, csak rengeteg idióta szétoffolta (Metakazata fórum), és merő személyeskedésben merült ki az egész. Volt ott minden, egymás lebuzizása, stb. Aztán persze a moderátorok törölték az egész topikot - jogosan. Ezt itt - ha lehet - nem szeretném. Jó lenne, ha csak a gondolatok, és nem az egymás elleni érzelmek uralnák a topikot. Legalábbis merem remélni..

Rüdiger Safranski könyvét tavaly nyáron olvastam. (Érdekes kontraszt volt a 40 fokos melegben a kertben lanyha szellőben súlyos dolgokról olvasni, de én szerettem! :-)))

Egyetértek, valóban nagyon jó könyv, olvasmányos, bár nem kerüli ki a sokszor Kant-i terminusokat, és másokat sem, így valamennyire az olvasó minimum-ismereteire alapoz. Mégis, annyira magával ragadóan meséli el Schopenhauer civil életét gyerekkorától kezdve haláláig, hogy mindenkinek bátran ajánlom, aki csak most ismerkedik a számomra legnagyobbnak tartott filozófussal. Szinte az embernek egyfajta pszichiológiai-képe is kialaluk Schopenhauerről, és kis képzelőerővel képes maga előtt látni őt...