A szurkolásról és negatív irányról:

Csak szolnoki viszonylatban tudok írni:

Szóval a 90-es évek elején olyan hangulat volt minden egyes hazai derbin hogy az valami fergeteges. Anno a B-közép fogalomnak számított, és oda bekerülni sem volt a legegyszerűbb, azt ki kellett érdemelni.

Meccs előtt 1 órával már dugig volt a csarnok, vezérszurkolók irányítoták a népet, szóval igazi feeling volt.

Idegenb rendszeresen 2 busszal mentünk oltári hangulatot csinálva.

Mára ez eljutott odáig, hogy pl. a tavalyi kupagyőzelmet kb. 50-60 ember ünnepelte a Kossuth téren egy 80.000-es városban.

Telt ház nagyon régen volt, hangulat szintén.

Nincs vezérszurker, ami szvsz elengedhetetlen lenne, ellaposodtak a nóták, nincsenek újak, stb, stb...

Ennek oka sok van, ha gondolod és érdekel agyaljunk róla..

csabesz