Mint aki a húrok közé eresztett:
vékony sugárral vágva köztük rendet,
s élvezve, hogy a nedű mint penget
fűzfalantján egy kvintet és szextet;

ilyesmi kellemes, borzongó bizsergés
áradt bennem szana-szerte-széjjel
ahogy kék versedet ízlelgettem kéjjel -
míg hozzám nem vágtad: "plagizáló sertés".

Ki az, kihez rímeim úgy hasonlítanak?
Tenmagad? Vagy tán a Pál utcai Lovag?

Tudd meg: ver-ses téren egy sincs, ki mintát ad:
csak saját rímekre pazarlom tintámat.