Kissé megkésve, de néhány érdekesség a Burok-völgyről. A felső-triász dolomit alapkőzetű Burok-völgy kialakulása a mai napig nem tisztázott, van aki a folyóvizes eredetét tartja valószínűnek, van aki a hasadásos eredetét. Az általatok is megfigyelhetett kőzetréteg dőlések ez utóbbi feltevést látszanak igazolni. Hossza a mellékágakkal együtt 21 km, a főág 10 km. Átlagmélysége 50-90 m, szélessége a völgytalpon 20-30 m, a völgyperemen átlag 300 m. A Burok-völgyben több mint 40 barlang található, ha figyelmesen haladtatok, láthattátok a kitáblázott Rózsa Sándor barlangot, amelyben cseppkőképződmény is van. A barlangok többsége kifagyásos eredetű. A völgytalp jellegzetes növényei az általatok is látott és érzett medvehagyma és a havasi turbolya. Ezek egyike sem védett növény. A védett növények az oldalsó sziklafalon és a völgyperemen élnek. A kiugró sziklákon levő gyeptársulásokban él például a magyar gurgolya, a kövér daravirág, a sárga len és a leánykökörcsin. A völgyperemen élő növények közül említésre méltó a bíboros kosbor és a fokozottan védett magyar vadkörte. A fentiekből következik, hogy a túrázók vonulása nem okozott kárt védett növényekben. A völgy környékén védett madarak is költenek, így például a kerecsen és a kabasólyom, a parlagi sas és a kígyászölyv. Ezeknek a védett madaraknak költési ideje olyan időszakra esik, amikor már burjánzik a csalán, s szúnyog és kullancshad lepi el a völgyet, ekkor turista már nemigen járja a völgyet. Én úgy gondolom, hogy a Keleti-Bakony tt-n résztvevők egy különleges élménnyel gazdagodtak.