A nem fedezett mellett nyújtott hitelek esetében, az egész hitelezés valószínűségi adatokon alapul.

A bankok összeállítanak egy úgynevezett scoring rendszert, amely különböző szempontokat meghatározott súlyozással értékel. Egy kicsit hasonlít a biztosítások valószínűség számításon alapuló értékelésén.

Másrészt a bankok meg nem szeretnek kis összegű hitelekkel bajlódni, általában húznak is alsó határt. Van egy pont ami alatt úgy dönthet a bank, hogy nem éri meg a ráfordítást (anyag, idő, munkaerő) a hitel kezelése. És itt általában a legjelentősebb ráfordítás amin a bank spórolni tud az a idő. Általában a bankok, nagyon kiszámított létszámot tartanak fenn (ezt nem értem a sokszor előforduló "vízfejre") ezért a munkaidővel is ugyanúgy kell gazdálkodnia mint az anyagi javakkal.

Ezeket nem a spec. esetedre értem, úgy általánosan akarok rávilágítani a másik fél szempontjaira. Ez lehet, hogy nem hangzik jól, de ez van (ami téged nem vigasztal meg).

Ezen szvsz az segítene, ha a magyar végrehajtási rendszer racionalizálódna, illetven az adósokkal szembeni bizalom növekedne.

Narvál