Kedves Benedek Szabolcs!

Azt írod: "A szabadkőművesség "reformja" évtizedek óta nyitott kérdés".

Szerintem évszázadok óta. S ráadásul éppen Magyarországon, az 1770-es években létrejött egy nagyon sokat ígérő változat, a Draskovich-obszervancia. Sumonyi Zoltán: Újrafelfedett titok, Talentum, 1998. könyvében, Abafi Lajos: A szabadkõmûvesség története Magyarországon, Akadémiai, 1993. című művére támaszkodva bemutatja ezt a rendszert. Bizonyos megalkuvások mellett - a cím és rangkórság bűvöletében élő egyes páholyok igénye miatt kénytelen volt az eredetileg három fokozatú rendszerét kissé elbonyolítani - megalkotta azt a szisztémát, ami ma is példaértékű lehetne hazai szabadkőműveseink számára. Rendszerében kizárólag beavatás, díjemelések és ünnepségek esetén használták a rituálékat, minden egyéb "munka" "nyílt ég alatt" zajlott, azaz nem páholyban, mellőzve a szertartásos öltözéket (kötény, kesztyű, páholyjelvény) és minden rituális tárgyat (lángpallos, körző, szögmérő, háromágú gyertyatartó, kalapácsok, meztelen tőr, özvegypersely, tápisz=szertartásos szőnyeg, egyágú nagy gyertyatartók, a B(al) és J(obb) oszlop, kardok, stb.)

A "nyílt ég alatt" folyó munkák ráadásul esetenként tényleg a nyílt ég alatt, erdőkben, mezőkön folytak, minden szertartásosság mellőzésével, nem volt percenként taps és nyakjel (az ősi eskü egyik büntetésére emlékeztető, nyakelvágást imitáló kézmozdulat), egyszerűen megbeszélték a soron levő teendőiket.

Ha tehát hazai szabadkőműveseink reform elképzeléseken gondolkodnának, igazán haladó hagyomány lenne ennek a mintegy 230 éves rendszernek a felelevenítése.

Így megmaradhatna a kapcsolat a szabadkőműves ősőkkel, mégis a változó világhoz igazodva végezhetnék áldásos munkájukat.

S hogy még egy ötletet adják az újításokkal kacérkodóknak, igazán észrevehetnék, hogy az esküjükben nincs expliciten szó a szertartásokról; ha tehát egy páholy egyszer csak abbahagyná a használatukat, elvileg nem szegnék meg esküjüket. (Hogy aztán a nagypáholy páros lábbal rúgná ki a renitenseket, az is biztos, de ez már egy másik kérdés.)