1999 december 27-én este kézigránát robbant a Rezső tér 15. számú ház udvarán.

A másnapi lapok megemlékeztek az esetről, bár a kár jelentéktelen volt - néhány 10000 Ft-ra, azaz néhányszor 40 dollárra becsülték. A sajtó figyelme valószínűleg azért fordult az esemény felé, mert ez az irodaház ad otthont az Élet és Irodalom szerkesztőségének.

A Magyar Hírlap tényszerűen ismerteti a történteket. A cím: Kézigránát robbant a Rezső téren.

Ugyanez a hír a Népszabadságban, már szorosabb kapcsolatot vetít elénk a robbantás és az ÉS között, mert a cím: Gránát robbant az ÉS udvarán.

Mint tudjuk, az udvar nem a hetilapé, az ÉS csak az egyik bérlő. A sérült kocsi sem tartozott a hetilaphoz. Nyilatkozik az ÉS főszerkesztője és kijelenti, hogy munkatársai több ügyön dolgoznak, amely érdekeket sérthet, de nem feltételezi, hogy emiatt történt a robbantás.

Pár nappal később a NY Times egy cikkében már Orbán papáját emlegették, január 5-én pedig egy nemzetközi újságíró-védelmi szervezet, bizonyos CPJ, tiltakozott Orbánnál és a robbantást összefüggésbe hozta az ÉS orbánbányákozós cikkeivel. (ez már az ÉS pervesztése után volt)

Részletek az MTI 2000. január 6-án kiadott egyik közleményébõl

Rendkívül sajnálatos, hogy egy újságírók védelmére szervezõdött bizottság véleménynyilvánításakor épp a sajtó elemi szabályait hagyja figyelmen kívül - áll a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közleményében, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez, a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevû amerikai szervezet Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett levelére reagálva.

A levélben, amelyet az MTI washingtoni tudósítójához juttattak el, a CPJ szorgalmazza az Élet és Irodalom szerkesztõségének helyet adó épület udvarán 1999. december 27-én végrehajtott kézigránátos támadás kivizsgálását.

- A CPJ nyilvánvalóan tendenciózus és így torz információkra támaszkodva olyan állításokat fogalmaz meg és kér számon, amelyeket az ügyben a legérintettebb, történetesen az ÉS szerkesztõsége is cáfol - áll a közleményben.

A MEH emlékeztet arra, hogy Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom fõszerkesztõje a hivatalhoz is elküldött nyilatkozatában kifejezetten hangsúlyozza, hogy nem látnak összefüggést a Fidesz, annak vezetõi, valamint az ÉS szerkesztõség közötti pereskedés, illetve a szerkesztõség udvarán történt robbantás között.

- Kovács Zoltán a Népszabadság közlését cáfolva azt írja, hogy lapja nem kért védelmet semmiféle nemzetközi szervezettõl, így a CPJ-tõl sem - fogalmaz a közlemény, hozzátéve: nehezen érthetõ, hogy a nem létezõ kérésre mégis miért hivatkoznak.

A Miniszterelnöki Hivatal arra is rámutat, hogy a CPJ levelében vizsgálatot követel, miközben a kézigránátos támadás ügyében a rendõrség nyomoz.

- A CPJ szorgalmazza, hogy a miniszterelnök vizsgáltassa felül országának mindazon jogszabályait, amelyek az újságírás szabad gyakorlását akadályozzák, miközben a Freedom House 1998-ban - elsõ ízben - teljesen szabadnak minõsítette a magyar sajtót, a nagy tekintélyû nemzetközi szervezet 1999-es értékelése pedig Magyarországot Franciaországgal és Németországgal említi egy sorban, amikor a szabadságfokot méri - áll a MeH közleményében.

- Az Élet és Irodalom az elmúlt év végi gránátrobbanás ügyében sem belföldi, sem külföldi szervezet segítségét nem kérte, és nem is tervezi kérni - közölte a hetilap fõszerkesztõje csütörtökön az MTI megkeresésére. Kovács Zoltán ezt a Népszabadság csütörtöki számában megjelentekre reagálva szögezte le. A cikk szerint az ÉS segítséget kért az újságírók védelmére alakult, amerikai médiavállalkozások és magánalapítványok által fenntartott bizottságtól (CPJ), amely kedden levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Népszabadság közölte azt is: a CPJ levelében megállapította, hogy az Élet és Irodalom elleni kézigránát-támadás nyilvánvalóan azért történt, hogy megtorolják a szerkesztõség oknyomozó riportjait.

Ennek kapcsán Kovács Zoltán fõszerkesztõ az MTI-nek elmondta: nyilvánvalóan félreértésen alapul a lapban olvasható információ, amely szerint az Élet és Irodalom szerkesztõsége a nemzetközi szervezet segítségét kérte.

- A sajtó munkatársaival kapcsolatos akciók ügyében a szerkesztõség álláspontja változatlan: bizakodással várja az ügyekben illetékes bûnüldözõ szervek vizsgálatának eredményét - tette hozzá.