Az aulos felepitese es alkatreszei (West)

Az aulos nyelvenek (glossida) tovehez illeszkedik a hangszer elejen egy 'bolboides' resz [bolbos, hagymafelekhez hasonlo novenyek gumoja]. A vazafestok ezen 'bolbo'-t kettosen, ritkabban harmasan abrazoljak,amint egymasba illeszkedik. Mas esetben a hangszer teste parhuzamos vonalu, kidomborodas nelkuli, neha azonban nemely helyen "koszoru" (stefani), mas helyeken pedig a reszek illesztesenel 'armos'(?) lathato.[Armos jarmot jelent, itt esetunkben talan a reszeket osszefogo, osszeilleszto szakaszrol van szo.] A rankmaradt hangszer maradvanyokbol tudjuk, hogy a hangszer furata keskeny volt es hengeres. Nem bovult ki belso uregekre, a hangszer kulso domborulatai inkabb csak diszito jelleguek. A zenesz kepes kellett hogy legyen, szabalyozva az 'armos'-okat, megvaltoztatni a hangszer hangmagassagat, vagy hogy csokkentse a hangszert alkoto reszek szamat, megroviditve a hosszat. Nemely esetben volt egy nyitott 'koiloma' [tan kihasasodast jelent?] az elso 'bolbo'-nal, egy alappal az aulos jatekos ajkahoz illo, mely hasonloan a kesobbi europai nadsipon levo (shawm) "piruetta" szerepet toltotte be.
Azon fogalmak mint 'olmos', mely egy enyhen kituremkedo, kihasasodo targyra utal, es az 'ifolmo' mely az olmos alapja, valoszinuleg a fent emlitett hangszer reszre utalnak. Meglehet hogy az 'olmos' volt a 'bolbos' (bombix) es az 'ifolmion' egy belso ureg, ahol a glosszida, a nyelv illeszkedett.21
Harom rank maradt 'bolbo' rendelkezik egy kis oldal nyilassal. Errol nagy vita folyt, mennyiben jatszhatott akusztikus szerepet. Egy esetben azonban lathato, hogy ebben a nyilasban egy szogecske volt. Valoszinuleg arra szolgalt, hogy a nyelvet rogzitse.22
Nemely szerzok megemlitenek egy hangszer reszt, a syrinxet, mely lehetove tette, felfele es lefele mozgasal a hangmagassag valtoztatast a "szabalyos" adottsagon folul.23
Ez eszunkbe juttatja Theophrasztosz megjegyzeset a nyelvrol, (glossida) mely korkorosen mozagathato. Mindazonaltal a syrinx nem lehet sem a nyelv, sem az aulos teste. Ezt igazolja egy hagyomanyorzo aulos jatekos tiltakozasa a 4. szazadbol, aki megtiltotta a hangszerkeszitonek, hogy ilyennel lassa el a hangszeret, megszolva azokat, akik igy ernek el latvanyos sikert a kozonsegnel.24 A syrinx elnevezes valoszinuleg egy csore utal.25 Meglehet egy osszekoto alkatresz volt a nyelv es az aulos teste kozt.
Az aulos fo resze nadbol, csontbol (kulonosen
oz csontjabol), elefantcsontbol, fabol, fembol, vagy femmel boritott fabol keszult. A megmaradt hangszerek kozul egy sem nad, latjuk, hogy a hangszer ket vagy tobb reszbol allt melyek egymasba illettek. Az atmeroje keskeny volt, altalaban 8-10 milimeter korulbelul. A klasszikus kori aulosnak altalaban ot lyuka volt az ujjaknak szanva. A masodik a szaj felol az aulos lenti reszen volt, a huvelyujjhoz igazitva, es lehetoseg volt arra, hogy jobbra vagy balra elcsusztassak konnyeden a keztol, oszhangban azzal, hogy az aulos a jobb vagy a bal kezhez tartozott. A huvelyujjhoz tartozo lyuk a masodik helyen (nem ugy mint ma az elson) ma is megvan a kozel-keleti hangszereknel es az azsiai nepeknel.26
Neha volt egy hatodik lyuk is, melyet nem erintettek az ujjak, hanem csak mint legnyilas mukodott( kiveve akkor, mikor eltomitettek). Ez behatarolta az akusztikus lehetoseget az aulosnak.27
A Thebai hires aulos zenesz Pronomos (400.i.e.)az akinek az aulos tokeletesitesenek erdemet tulajdonitjak. Kepes volt sok harmoniat eljatszani ugyanazon aulossal, mig elodeinek magukkal kellett vinniuk egy sor hangszert ha kulonbozo harmoniakat akartak megszolaltatni.28 A hangszer tokeletisitese a korbeforgo gyuruknek is koszonheto volt('daktilion'), melyek nyithatok es zarhatok voltak a lyukak felett. Ez azt jelentette, hogy az aulosok nagyobb szamu lyukkal rendelkezhetek, melyeket a zenesz alkalom szeruen a jatszani kivant harmoniahoz igazitott. Nemely hangszerek Pompej, Meropi lelohellyel, ilyen aulosok. Rendelkeztek 24 lyukkal, a hozza tartozo gyurukkel, melyek mozgatasat horog szeru emeltyuk segitettek. Nemely lyukak kisebbek voltak a tobbinel, a kicsik sokszor oldalt helyezve. Masok nagyobbodtak, egy veguk elkeskenyedven, segitve a gyuruket, hogy nagyobb vagy kisebb metekben fedjenek.29 A romaiknal gyakran talalunk 'potcsoveket', melyek ugy magasodnak mint a kemeny. Valoszinuleg leszallithattak a phtongust.30 Egy rezbol keszult aulos tipus Pergamonbol, 2. sz. i.u. lathato, hogy a legmelyebb lyukak nem gyurukkel, hanem felgyurukkel fedettek, egy emeltyukkel, melyek vegen "gombok" voltak.31
A hangszer vege neha egy enyhe "harang' formara nyilt, a mely hangok jobb megszolaltatasara. Ezt sok korai abrazolason is megfigyelhetjuk.32 Kesobb ez eltunik, de megmarad a romaiaknal es az etruszkoknal. Azon aulosoknal melyek also vegen 'legnyilas' volt, nem jatszott szerepet az also kiszelesedes.
A zenes neha egy az arcara, a fejere erositett szijazatot viselt, a szaj korul, ket nyilassal az aulosnak.Ez a szijazas 7oo korul jelenik meg keleten.33 A cel az ajkak ovasa, a legfuvas erosseg ellenorzese volt. Foleg hivatasos zeneszek viseltek.34
Az aulosokat egy bor tokban oriztek (sibini) mely ket reszbol es egy szalagbol allt, hogy felfuggesszek. Hozzatartozott meg egy kis ladiko (glottokomeion),35 melyben a nyelvet vigyaztak. Leteztek vedo tokocskak a nyelvek ovasara, melyet ratettek, mikor nem jatszottak.36

21)NG XV.665. Nemely muzsikologusok a shawn szot hasznaljak azokra a hangszerekre, melyek ket nyelvesek, masok csak specialis hangszerekre utalnak vele. A nad szobol ered.
22)Howard,32-5
N.BBodley, AJArch.50 (1946) 225 Delos XVIII.813
J.G.Landels. Hesp.33(1964),394
BSA 63 (1968),232,234.
23)Aristox.Arm.i.21.
Ps-Aristot. Peri akoustikon 804a 14.
Plt. Oti oude...1096b.
24)ps.Plut. Peri Mus.1138a.
ps.-Arisztot. nyelv-syrinx
Herod. I.44.5 Lentz (eimerisi, Anecd. Ox.II.409.23
Etim.Meg.736,28.
26)Baines, Woowind,202.
27 Baines, Bagpipes,22
O.P.R.Olsen, Dansk Arbog for Musikforskning 1996/7 (1968),3-9.
28.Paus.9.12.5
Athn.631e.
29)Howard,5-8, 48-51
Reinach,"tibia",308
T.L.southgate,JHS 35(1915),14,20.
Sclesinger,74-9
Polyd.4.80.
Plut.Syng.Arist. es Men.853.e
30)Gevaert,II,296
Howard,8-11
Reinach,"Tibia",308
Schlesinger,14.kep. 110.old.
Plut.Simp.713a,Akradilo 188.12 Barker
31)A.Konze, Berl.Abh.1902(i)7, 1.kep.
Behn 101
32)Wegner, Bilder,39,65,71,75
Paquette,39 A1,47 A24-25,49A29.
Aign,175
NG,I.388
33)Aign 78,183
NG i.390
R.M Dawkins, The Sanctuary of Artemis Orthia at Sparta(London,1929)
Chiggi,9.kep.
Paquette,59 A55
34)Becker,121
D.M MacDowell Ar.Darazsak 582
35)Paquette 32,47 A28, 49 A30, 55 A43
IG 1.(?) 351.18 arany-gyongyhaz
Leonida, HE 2234 pixari
36)Paquette 59 A55, 129, 185B23
Reinach, "Tibia",307,6949-51
Behn,108, 141.abra