http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=98320&DocID=90835#90835

kép: Kováts Zsolt
http://www.images.nepszabadsag.hu/20030304/04b086zso_600.jpg

Tobak Tibor
NSZ • 2003. március 4. • Szerző: V. S.

(Ez a tábla Óbudán, a Szőlő utca 82. számú ház bejárata mellett látható. A pilóta egyike volt azoknak, akik az 1944-ben felállított 101. honi vadászrepülő-osztály tagjaként egyenlőtlen harcot vívtak az amerikai nehézbombázó-kötelékekkel és az azokat kísérő vadászokkal. Tobak Tibor öt légi győzelmet ért el, kétszer megsebesült.

A családi hagyományokat követve az 1921-ben született Tobak Tibor számára egy pillanatig sem volt kétséges, hogy édesapjához hasonlóan katonatiszt lesz. Némi sportrepülői múlttal a háta mögött jelentkezett a kassai repülőakadémiára, ahol 1943-ban végzett, s hadnagyi rangba került a légierőhöz. Határtalan szerencsével élte túl első sebesülését, amikor a Duna fölött kigyulladt repülőgépéből az utolsó pillanatban sikerült kiugrania, s a folyóban kötött ki. Felgyógyulása után csatlakozott a már Ausztriába települt alakulatához. 1945 április 16-án a lábán megsebesült, ekkor a főhadnagy számára véget ért a háború. Amerikai hadifogságba esett, 1945 szeptemberében tért haza. Háborús tevékenységét kivizsgálták, és igazolták.

Alkalmi munkákból tartotta fenn családját, a repüléssel nem foglalkozhatott. Végül személyes ismeretsége révén a meteorológiai intézetnél helyezkedett el. Munkaköre szerint az időjárási előrejelzéseket továbbította a repülőterekre. Két évvel később az újraszervezett légierő igényt tartott tapasztalataira, behívták, Szolnokon lett oktató. Növendékei között olyanok is voltak, akik az első önálló repülésüket arra használták fel, hogy elhagyják az országot. Ezért felettesei őt, az egykori horthysta tisztet okolták. Édesanyja otthonából 1951. április 4-én vitte el egy fekete autó.

Felesége három éven át semmit sem tudott róla. Csak akkor kapta az első levelezőlapot a gyűjtőfogházból, s ekkor láthatta újra a férjét. A bírói ítélet nélkül fogva tartott katonatiszt 1956 kora nyarán szabadult. A repülésről nem is álmodhatott. Villanyszerelőként dolgozott. Első rehabilitációja alkalmából, 1957-ben csak annyit mondtak neki: bocsánat. A bíróság 1965-ben állapította meg: jogtalanul tartották fogva. Valójában csak 1989-ben rehabilitálták, s kapta meg ezredesi kinevezését.

Hetvenévesen keresni kezdte egykori bajtársait, tanítványait. Mintegy százan megalakították a Magyar Veterán Repülők Szövetségét. Tobak Tibor írni kezdett. Könyveket a háborús évekről és cikkeket a repülésről a Top Gun című lapban. Az orvosok nem engedélyezték számára a repülést, de be-bekéredzkedett a második ülésre egy-egy repülés erejéig. Egy ízben még egy MiG-gel is a levegőbe emelkedhetett. Ez volt az álma, és ez volt életében az utolsó repülése.

Két szenvedély segítette át a megpróbáltatásokon: a repülés és a velencei-tavi horgászás. 2001-ben bekövetkezett halála után hamvait repülőgépről szintén a Velencei-tóba szórták."