Aulosok (West)

Az aulos gorogul alapjaban csovet, vezeteket jelent. A zenei aulos egy lyukakkal ellatott (opes) hangszer, melyet az ujjak nyitottak, zartak, vagy elosippal (ramphos=csor ?) vagy rezgo nad nyelvvel ellatott. A zenesz majd mindig ket aulossal jatszik egyidoben, egy-egy kezzzel tartva.2
A paros aulosokkal valo jatek a kozel-keleti nepektol ered. Egy par ezust aulosunk van Ourabol,Kilikia nyugati felebol, i.e. 26000-bol, Philadelphiaban orzik. Kettos aulosokat latunk meg Mezopotamiaban es Egyiptomban. Egy szobrocska Kerosz szigeterol a haramadik evezredre datalt, egy fefi zenesszel. A minoikus kulturaban is hasznalatos hangszer, egy szarkofagon lathato az aulos.(Agias Triadas)3
Nincs kikristalyosodott velemeny arrol, mikor honosodott meg pontosan Gorogorszagban. Mukenei abrazolasok nem maradtak rank. A legregibb tanusag a 8.sz. vegerol valo.4 A homeroszi koltemenyeben az aulos csupan ketszer szerepel: egyszer a trojai tabor tuzeinel, maskor egy lakodalmas menet leirasanal.5 Eleg kulonos, hogy Homerosz nem emliti az aulost, mivel a kesobbiekben szeles korben latjuk a hasznalatat: 'paianes', siratok, aldozatok, katonadalok,evezos enekek, unnepi tancok. Homeroz huzodozasa tan azzal magyarazhato, hogy meglehet, az aulost a korabeli arisztokracia nem tartotta az elokelokhoz illo hangszernek.6 Az aulosok valoszinuleg kis-azsiai uton kerultek Gorogorszagba Szirian keresztul.7

2)A gorog irastudok sosem hasznaltka az aulo szo tipust, miutan az attikai dialektusban valaki azt varna, hogy paros hangszert nevezzeenek meg.
3)Sachs,HMI 72, 91, 98-100, 119
Rimer, 34-6, XII-XIII. kep
Aign,34, 47
NG VI, 71-4,XII, 197-200
Paquette, 23
Wegner, Musik und Tanz, 21.
Iliada K 13, 18. 495. Achylleus pajzsa, S 606. Pberol.97774.
6)H.Huchzermeyer, Aulos und Kithara in der greichischen Musik bis zum Ausgang der klassischen Zeit (Emsdetten, 1931), 32-4.
7)BM 134975
Rimmer, 28, VIII C, lasd szarv aulos
Aign,64 rez edeny, teleturgia
Aign,175, dombormu, Kara Tepe
NG I.389.
NG VI.314 szobrocska Szardiniarol