Bodajk környéki vasutak:

"1898-ban a községi elöljáróság kérte, hogy a vasútállomást Bodaik-nak nevezzék el, ahogy az a községi pecséten is olvasható volt. A MÁV a kérést elutasította, sőt az alispán utasította a nagyközséget, hogy a pecsétet Bodajk-ra cserélje ki."

"A Kisgyóni Kőszénbánya Rt. 1921-ben lépett egyezségre a községgel egy keskenyvágányú vasút építésére. A nyomvonalat úgy jelölték ki, hogy az a Déli-vasút töltésétől a plébánia rétjén át a vásárteret vágta át, így községi és úrbéri földeket is érintett. Ezért a község 3 vagon darabos szenet kért. A bánya ezt - némi huzavona után - meg is adta. A kisvasút építése (1922-1924) során gyakori volt a súrlódás, mivel a bánya a vonal szélességét állandóan változtatta, kiterjesztette az ingatlantulajdonosok rovására. A szélességet végül is kő- és keményfa-oszlopokkal jelölték ki. Ekkor (1922) a bánya napi termelése 12 vagon volt."

"1926 augusztusában a gánti bauxitbánya közeli megnyitásáról jelentettek.
A bodajki vasútállomástól a bányáig 22 km hosszúságban feküdt a pálya."

"1947-ben (...) a közutak nem volak jó állapotban, Gántra pl. csak a bánya kisvasútjával lehetett eljutni."