Van egy régi bánatom! A környezetemben már mindenkinek elpanaszoltam, de említettem már régi és jelenlegi kéktúra bizottsági tagoknak is. Ide tanulságképpen írom:
Az OKT-nak kb. egyharmadát – de lehet, hogy még többet – úgy jártam be, hogy nem volt nálam az igazoló füzet. Nem egyedül kószáltam ám, hanem az immáron száz esztendôs Tipográfia TE túraszakosztályával. Szépen dokumentálva is van, egyéni túranaplóban, túrajelentésekben, szakosztályi naplóban. Egy csomó fotó is van ezekrôl a helyekrôl. Ezeket sajna én készítettem és nem rólam készültek. Ha ez még mindig kevés lenne, el is mesélhetem mit láttam, tapasztaltam út közben.
Próbáltam utólag elismertetni ezeknek a szakaszoknak a teljesítését.
Nem akarok senkit sem megbántani, szabál az szabál, de annyi tanum van rá, hogy én valóban jártam a kérdéses helyeken, hogy akár egy gyilkos felmentésére is elegendô lenne. A bizottság viszont hajthatatlan.