Majd ha már minden tekintetben eleget foglalkoztam azokkal az emberekkel, akiket akár rokonként, akár barátként szeretek, valamint (nem utolsó sorban) Kedvesemmel is annyit vagyok együtt és annyit segítek, amennyit tudok és amennyit igényelnek, majd ha az anyagi lehetőségeim is megengedik ezek után, na majd akkor nekiállok foglalkozni a hajléktalanok lelki dolgaival, hogy miért jutottak oda ahová jutottak. És hogy miért nem fordítva teszem? Azért, mert gyűlölök olyanoknak segítnei, akik nem hagyják, akikről lepereg. Nem érzem, hogy hasznosat cselekednék ezzel, ha tudom, hogy piára fog menni a pénz, ha látom, hogy elmehetne fürödni, aludni a menhelyre, de nem teszi, mert ő maga nem akar segíteni magán. Pszichológus/pszichiáter pedig nem vagyok, nem értek hozzá, hogyan kell ezeket a mély dolgokat előhozni és megjavítani.

Más: Aki csupán vélemények különbözősége miatt ilyet ír: "Na Pillaneni,bagojj,rahell,csn es a tobbi kis elkenyeztetett yuppika... " az legelőször is legjobb ha duplaszárnyú ajtót épít be otthon (azon talán befér a nagy arca), másodszor pedig jobb ha szembenéz azzal, hogy esetleg pozitív érveire is szélesívben tesznek majd a bunkó stílusa miatt. Mindemellett kikérem magamnak.