rumci Creative Commons License 2003.02.17 0 0 6
Az iratkozik jelentéséről nem tudok nyilatkozni, mert egyetlen értelmező szótárban sincs benne. Ez olyan igének tűnik, amelynek igazából csak igekötős alakjai vannak.

„Nem hittem volna, hogy ilyen hibák lappangnak egy helyesírási szótárban.”
Régi szabály, hogy hibátlan könyvet nem lehet csinálni.
HTSz. (Helyesírási tanácsadó szótár) 1961, HKsz. 1988, MHSz. 1999 – ezek egymás jogutódjai.
Az AkH. rövidítés azért más, mert az akadémiai helyesírási szabályzatnak változtak a címei: 1832: Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai; 1877: A magyar helyesírás elvei és szabályai; 1900: A magyar helyesírás szabályai. A 11. kiadás megnevezés pedig az 1922-es 1. kiadástól ketyeg, ráadásul a 11 mint szám teljesen értelmetlen, ugyanis 1922 és 1950 között gyakorlatilag nem változott a helyesírás, csak üzleti okokból az utánnyomásokat, lenyomatokat kiadásnak nevezték, így az 1954-es 10. kiadás volt 1922 óta az első változtatás. Az akadémiai helyesírás 170 éve alatt az alábbiak voltak a jelentős kiadások: 1832, 1877, 1901 (ez azért volt jelentős, mert minden nyomás ellenére nem változott 1877-hez képest), 1922 (ekkor már megtették a 20 évvel korábban is tervezett változtatásokat), 1954, 1984. Tehát az 1984-es valójában 6., de inkább 5. kiadás. (A szakirodalom régebben ezeket az információkat türközendő régebben az AkH. 1984. típusú megoldással élt, de valamiért elterjedt az értelmetlenebb AkH.11 típus.)
Az AkH. szemben áll az IskH.-sal és a NyomdH.-sal, az IskH. a Simonyi által megcsinált 1903-as Iskolai helyesírás, amely keresztülverte az 1901-es elutasított javaslatokat, és amelyeket az Akadémia csak 1922-ben nyelt le, a NyomdH. pedig a Balassa-féle 1929-es nyomdai helyesírás (Az egységes magyar helyesírás), amely kissé eltért az akadémiai normától, de lényegesen nagyobb szóanyagot szabályozott (tulajdonképpen ez volt az első igazán jó magyar helyesírási szótár).

Előzmény: playboy2000 (5)