>> Azt vettem észre, valaki minnél inkább figyelö, értö emberré válik, annál inkább rálát saját hibáira, és annál inkább fél a haláltol. Tulképpen szerintem az, hogy félünk a haláltol egy jo irányba tett lépes elsö fázisa.. <<

Erre már-már azt merem mondani, hogy ez egy Igazság. Ugyanezt én úgy fogalmaztam meg magamnak, hogy valaki minél tudatosabbá válik, annál bizonytalanabb ember lesz belőle. A bizonytalanság és a félelem pedig édestestvérek.
A tudatosság fejlődése (egyre "értőbbé" válás, egyre több összefüggés meglátásának a képessége, egyre több szempont észrevétele és figyelembevétele) először átoknak tűnik, mivel rossz lelkiállapotokat szül, de mégis az egyetlen kulcsa, hogy az ember később - ha megfelelően használja és kamatoztatja - tényleges megértéshez juthasson egyes dolgokkal kapcsolatban. Ha pedig odáig eljut, akkor olyan megalapozott nyugalomhoz jut általa, ami százszor magasabbrendű, mint az értelem elfojtásából születő látszat-nyugalom.
Szóval én is erre jutottam. :)