Bocs, Lacikám, ez kicsit most elmaradt.
Az Andrija bátyó - ahogy egyik szentistváni barátom mesélte - valami szerencsétlen otthoni baleset következtében halt meg, én is nagyon szerettem őt, kedves és okos emeber volt.

A bunyevácság! Hát igen. Nem tudom meddig élek, de amíg, addig semmiképpen sem nyugszom bele "leradírozásukba", mindent megteszem ami az erőmből telik honi elismertetésükért, életben maradásukért. Sosem szerettem a horvát mentalitást, a maga gőgjével, a maga mások felettiségével. Ami nem zárja ki, hogy ne kedveljem e nép egyes karakteres egyéniségeit. Az utóbbi tizenpár év akar belőlünk horvátokat kreálni, hála Istennek rajtam kívül is akadnak még szép számmal, akik nem vevők erre a variációra. Akik azok, azokat meg is fizetik érte, azoknak a maguk kishitűségében "megéri" horvátnak lenni. Ma hallottam autentikus forrásokból, hogy a tegnapi bajai préló, bizony alig 60-65 százalékos látogatottságú volt. Ehhez azon kívül, hogy egyre szegényebb a nép a bálozáshoz, hozzátartozik az is, hogy sokan nem kívánnak az ilyen horvát égisz alatti "kalasnyikov-bunyevác" rendezvények vendégei lenni - tökéletesen megértem az ilyeneket! Lám, Bokodon már rafináltabb a vén minden hájjal megkent Muity Tóncsó (NEM ROKONOM!!), nem az ő neve alatt futott a közelmúlti rendezvény, átpasszolta olyanokéra, akik neve semlegesen cseng e nemzetiségi palettán. Annyi eszük volt, hogy nem horvátországi előadókat hívtak, hanem a Zvonko Bogdant, akinél nagyobb bunyevác köztudott módon kevés akad a világon. Dugig is volt a sportcsarnok, csak pár hozzám hasonló megátalkodott nyakas nem engedte meg magának a luxust, hogy árulók által rendezett műsoron vegyen részt. Pedig én a Zvonkóval, mintegy 30 éve vagyok személyes jó viszonyban, a zombori nagybátyámmal, a Dujmovity Didával együtt mulatoztak ifjú korukban éveken át Belgrádban.
Kedves Laci, örömmel tölt el, hogy külhonban is akad olyan, mint te, aki nem felejti el és nem tagadja meg gyökereit :). Maradj meg ilyennek!

Üdv: Mijo