Nem olyan könnyü a tanárnak, nekem elhiheted, mert én gyülöltem, mig tanitottam! MINDIG csusztam egy két napot, mire egyáltalán el birtam kezdeni..

A bizonyos fizika tanár urat azért hoztam példaként, mert ö megtalálta az élvezetet és örömet abban is, amit nem biztos, hogy örömmel csinált az elején..

Én mindig igyekeztem addig variálni, amig saját magam ura lehettem a munkahelyemen, mert, ha nem volt elég bambulásra valo idöm, ugy éreztem, eszem vesztem!.. És ez fontosabb volt az anyagiaknál is. Ugyhogy vezetö posztok eleve kilöve.. És még igy is sokszor néztem az udvaron az idös bácsit, aki az avart gereblézte, vagy bokrokat metszett, és irigyeltem.. Néha olyan jo lett volna olyan munkahely, ahová nem kell agy, mert az nem szivja be az ember erejét, lelkét..