A Népszabadság december 30-i számában arról nyilatkozott a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője, hogy 2004 elején megindulhat a 4-es metró építése, ha a Környezetvédelmi Felügyelőség a kiegészített előzetes környezetvédelmi hatástanulmány alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja.

Az érintett kerületek polgármesteri hivatalaiban hirdetményt függesztettek ki, felszólítva a kerület lakosságát és valamennyi érintettet, hogy 30 napon belül tegye meg a tervezett létesítménnyel kapcsolatos észrevételeit. A hirdetmény tájékoztat arról, hogy az előzetes hatástanulmány a metróvonal I. szakaszának létesítésére vonatkozik, amely a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között kiváltaná a felszíni tömegközlekedést. A hirdetmény szó szerint a következőket írja: „A főként pajzsos technológiával épülő alagút a felszín alatt 25-40 méter mélyen haladna. Az állomások építési technológiája különböző – felszínről vagy bányászati módszerrel történne.”

A metróépítés után érdeklődő lakos ebből két tanulságot vonhat le: 1. a 4-es metró a meglévő 2-essel körülbelül azonos mélységben fog haladni. (Nem igaz, sokkal magasabban.) 2. Mivel a vonal I. szakasza csak a Keleti pályaudvarig tart, és a Keleti pu. a VIII. kerületben van, ezért a VII. kerületet ez az építkezés egyáltalán nem is érinti. (Ez sem igaz!)

A hirdetmény szövege rosszul tájékoztat, és félrevezető. Az elkészített vasúthatósági engedélyezési tervek szerint az alagút lényegesen magasabban halad a felszínhez képest, mint a korábban megépült 2-es és 3-as vonal alagútjai a belvárosi szakaszokon. Az engedélyezési tervek szerint a pajzsos alagút teteje az egyes metróállomások előtt és után a következő mélységben lenne:

Kelenföld 11,50 m

Tétényi út 10,00 m

Bocskai út 10,80 m

Móricz Zs. körtér 18,20 m

Gellért tér 28,54 m

Fővám tér 29,14 m

Kálvin tér 17,60 m

Rákóczi tér 14,34 m

Népszínház u. 13,00 m

Keleti pu. 9,60 m

A Duna alatti átvezetés kivételével tehát az egész vonal nem 25 méternél mélyebben, hanem 9,60-18,20 méter mélységben halad.

Mi lehet az oka a félrevezető ellentmondásnak?

Feltevésünk szerint az, hogy az építendő alagút-létesítmény terveit nem mellékelték a hatástanulmányhoz, így sem a Környezetvédelmi Felügyelőség, sem a kerületi polgármesteri hivatalok, sem az észrevételező szakhatóságok nem tudják, pontosan milyen mélységben lenne az alagút. Maga a hatástanulmány pedig szűkszavúan csak annyit közöl: „A vonal I. ütemben tervezett szakasza teljes hosszban mélyvezetésű.”

Miért fontos kérdés, hogy milyen mélységben halad a metróalagút?

Azért, mert az épített környezet szempontjából ez az egyik legfontosabb jellemző. A lakóépületeket és a bennük lakókat a metróépítés a következő két szempontból veszélyeztetheti és károsíthatja: az egyik, hogy az épület megsülylyed és megrepedezik. Ez a veszély annál nagyobb, minél közelebb fúrnak keresztül egy 6 méter átmérőjű acélpajzsot a ház alapjaihoz.

A másik veszély a metróüzemelés során a lakásokban érezhető rendszeres és zavaró rezgés- és zajterhelés. Ez a káros környezeti hatás annál kisebb, minél vastagabb rezgés- és zajtompító földközeg van az alagút teteje és az épület alapja közt.

Tehát, milyen mélyen halad az alagút?

Penkala Tibor
Erzsébetvárosi Társasházak
Érdekvédelmi Egyesülete"