Na, most már nekem is elegem lett!

Három éve ingázom hetente-kéthetente Győr és Budapest között. A gyorsvonatokról lassan kezdek leszokni, mert egyszerűen tűrhetetlenül koszosak, zsúfoltak, pontatlanok. Ezért már nem is tépem a számat.

December végefele
17 óra körül jönnék fel Pestre. Két IC közül választhatok: 17.03-kor a Polonia EC jön a Keletibe, 17:10-kor a Liszt EC a Délibe. Nekem a Keleti jobb, ezért a Poloniát választom. Az eletronikus kijelzőn 17.03-kor egy sima gyorsvonat szerepel. Sem a neve nincs kiírva, sem az, hogy IC pótdíj köteles.
Engem azért nem könnyű átejteni, megveszem a pótjegyet, kimegyek a peronra, a vonat nem jön, be sem mondják. Megjön a Liszt és el is megy, de még mindig egy szót sem ejtenek a Poloniáról! Végül 15 perces késéssel megérkezik. Az ajtó gombbal nyílik - azaz nyílna. Megnyomom, kinyílik az ajtó és egyből vissza is zár. Ezt eljátszom 3x, de mindig visszazár. Végül egy segítőkész srác megfogja az ajtót, míg felszállok. A fülkében és az egész vagonban nincs világítás, csak miután kigurul az pályaudvarról. És ez egy EC!
Becsületére legyen mondva, a késését behozva percre pontosan ért a Keletibe.

január 12. 19.28-kor indul az AXA IC Győrből a Délibe. Bemelegítésként már késik tíz percet, de ezt hagyjuk. Pest közelében bemondják, hogy lassan megérkezünk Kelenföldre. Nem sokkal később a vonat megáll, sokan leszállnak. Pár perc múlva sem indulunk tovább, ezt nem tudom nem észrevenni. Kinézve látom, hogy elég sötét van ahhoz, hogy Kelenföldön legyünk. Pár perc múlva bemondják, hogy a vonat még nem állt be az állomásra, senki ne szálljon le. Már rég leszálltak a leszállni szándékozók! Persze az ajtókat az elektronika azért engedi kinyitni... Lassan visszajönnek a leszállók. Újabb percek telnek el, amikor bemondják, hogy műszaki okok miatt 30-35 percet állunk. A vissztértek szerint még nagyon messze vagyunk Kelenföldtől, ezért nem indulunk el gyalog. Letelik a 35 perc, ekkor tájékoztatnak minket, hogy műszaki okokból határozatlan ideig nem indulunk, de 6 perc múlva jön a szomszéd vágányra egy másik vonat, át lehet arra szállni. Az emberek leszállnak. Meglepetésként ér minket, hogy Biatorbágy állomáson vagyunk. (Képzeljük magunkat olyasvalaki helyébe, aki nem ismerős ezen a vonalon: bemondják, hogy megérkezünk Kelenföldre, megáll a vonat, leszáll és ott van a semmi közepén egy kis állomáson...) Átszálltunk az érkező személyvonatra és bekocogtunk pestre. (Sokan az IC jegyükért egy személyvonat havas peronján utaztak még fél órát.) Az utazás alig 2 és fél órát vett igénybe a másfél helyett. Az IC jegyem árát meg sem próbáltam visszakérni, mert a személy a Keletibe ment, meg amúgy is: egy órás késés után nem volt kedvem sem Kelenföldön sem a Déliben sorba állni.

"Európai vasutat építünk", ehehehehehe. :))))