Mindenképpen nagyobb gazdasági-társadalmi fejlődést vártam. Azt hittem, holgy a rendszercváltás után 10 évvel Bp. úgy fog kinézni, mint bármelyik nyugati nagyváros, és az országban utak lesznek, amiken közlekedni lehet. Azt is mertem remélni, hogy az állam támogatni fogja a kreativitást, a modernizációt, a beruházásokat, nem pedig akadályozni.
Rémálmomban sem gondoltam, hogy még sokan fognak nosztalgiázni a Kádár-rendszer, a 3,60-as kenyér, a pirps útlevél, a SZOT-beutalók után, de azt sem, hogy szintén sokan a '30-as '40-es évek antiszemita, nacionál-klerikális ideológiájában lelnek rá önmagukra.
Bár ahgogy körülnézek, egyik k-európai ország sem tud egy nagy sikersztorit, gazdasági csodát felmutatni, legfeljebb korábbi önmagukhoz lképest, mint a lengyelek. Kivétel talán a volt NDK, de az sem önerejéből.