Ezt a hozzaszolasodat egyszeruen nem ertem. En segiteni probaltam neked, mert ugy lattam, most van egy pillanat, amikor talan meg lehet kozeliteni gondolatokkal. Ha te ezt arculcsapaskent ertelmezed, hat csak sohajtani tudok meg egyet.

Altalaban pont azt teszem, amit kersz, nem irok neked, nem mintha igazad lenne, vagy nem elnne mit, hanem mert tudom hogy felesleges. Idonkent vannak kiveteles alkalmak, mint most. Lehet hoyg lesznek valamikor a jovoben is. Most sem volt eredetileg szandekom valaszolni neked, de az tunk a helyes dolognak.

Javasolnam, hogy olvasd el meg egyszer amiket ma irtam, hasznodra valhat. talan nem most hanem valamikor a jovoban, telan altalad most nem is lathato modon. Persze azt teszel amit jonak latsz.

Szmeben ismet, ujra visszatero vadjaiddal, en nem vitattam az axiomaidat, sem a hasznalatuk lehetoseget, sem a jogossagat, meg magaban az ertelmesseget sem, csak leirtam, hogy ennek milyen moidjai es kovetkezmenyei vannak. Ugy latom a puszta gondolatok helyett megint valami celokat vetitettel bele, megtalaltad a sajat prekoncepciodat, az altalam odairt dolgok helyett. Kar.

A hitedrol, mint sokszor mondtam nem akartam vitatkozni, es nem is tettem, nem is tartom ertelmesnek a "hitvitat". A te allaspontodat ismerem a beirasaidbol, elfogadom hogy a te allaspontod, nincs rajta mit vitatni. Ahol szemelyeskedest talaltal, ott szinten vastagon felreertetted -- olvasd ujra, kerdezz, ha meg aakrod ismerni az igaz ertelmet, ha nem, akkor egyszeruen vedd tudomasul hogy nem az volt a gondolat, es felejtsd el.

Nincs kedvem szorol szora cafolni ezt a (86)-ot, kb mondatonkent gondolom az ellenkezojet. A total ellenkezojet.
No talald fel magad. :-)

Pasa