DarkHorse Creative Commons License 2003.01.06 0 0 46
OFF
Az ember (h.s.s.) semmit sem fejlődik - ha fejlődik, akkor pedig már nem ember. Ebből adódóan az ember számára nincs remény - átmeneti faj vagyunk, csakúgy mint minden faj. Hogy ezt tudatosan mennyire tudnánk fixálni, az más kérdés. (Szerintem semmennyire. Az ember - faji szinten - sodródik és kész: most már nem a természettel birkózik az életbenmaradásért, hanem önnön primitív ösztöneit kiszolgáló tudásával.)
-
"Ha nem hinnék ebben, akkor nem sok értelmét látnám az életnek."
Az élet értelmességébe vetett hiten kívül nincs is értelme az életnek.
-
A hangya élete is tömegélet, mondhatjuk: értelmetlen, cserélhető, helyettesíthető, de nagy tömegei már nem helyettesíthetőek. Egy-egy boly eltűnése már hatással van a környezetére, egy-egy faj pusztulása az létezés teljes szövetét átszínezheti, átrendezheti. Az emberi értelem befogadóképessége is olyan kicsiny a létezés értelmének felfoghatóságához arányosítva, mint a hangya felfogoképességének korlátozottsága fajának a bioszférában betöltött szerepe felfogására.
ON

(Ha jól emlékszem) vasárnap reggel volt egy érdekes beszélgetés a valóság show-ról, mint műfajról. TGM és másik két szociológus, pszichológus tárgyalta ki a témát. Érdemes volt meghallgatni - kb. azt szűrtem le belőle, amit eddig is gondoltam v. éreztem ezekkel a műsorokkal szemben/kapcsolatban.

Előzmény: eljenkikerdez (38)