A magyarázat a távolságészlelésben rejlik. Számos olyan távolsági jelzőmozzanat van, amelynél a látott kétdimenziós képet a háromdimenziós távolságok kikövetkeztetésére használjuk. Ez adja a perceptuális konstanciák jelenségeit, ahol állandónak látjuk azokat a dolgokat, amelyeknél – adott esetben – megváltozik pl. a pozíció, amelyből szemléljük őket. A képen a tükörjelenség szimmetriáját szeretnénk az agyban kivetíteni, csakhogy az észlelt sík tükörkép és a lovas, valamint a sík tükörkép és a hold távolsága nem ugyanaz – a távolabbi tárgyak ebből a pontból szemlélve a tükör tengelyéhez közelebb helyezkednek el. Próbáld ki egyszer te is, meglátod.