devereaux
Miben nem? :)))

Itt is néhány korábbi hozzászólásomban kifejtettem miben vagyunk egyenlőek.

Természetesen nem vagyunk egyformák, minden ember más, önálló lény mindenki. Mint írtam számomra az egyenlőségünk abban nyilvánul meg, hogy egy másik ember önmegvalósítása a korábban felsorolt kivételektől eltekintve nem korlátozható. A korábban felsorolt kivételektől eltekintve nem vagyunk alárendeltjei egymásnak.

Abban vagyunk egyenlőek, hogy mindegyikőnknek saját "énje" van (tudata, lelke, lelkivilága stb. számodra elfogadható fogalom az "én" helyére behelyetesíthető)és ez az "én" nem korlátozható, kizárólag önkorlátozható.
Az állatok e tekintetben -kivétel azon filozófiák és vallások, amelyekben állatoknak is van "én" tudata- nem tekinthetők egyenlőnek. A sérült állat általában menthetetlenül elpusztul, így járhat a gyengébb is.

Az embernél Te kit neveznél gyengének? A fizikailag gyengébbet vagy az "én" tudatban kevésbé erőset?
Ha az embert, mint élőlényt és tudatos lényt összevontanm tekinted, mi alapján állapítod meg, hogy melyik a gyengébb és melyik az erősebb? Melyik alárendelt? Melyik nem alárendelt? Az "én" vagy a fizikális lét alapján döntesz?

Tegyük fel, én a Te rabszolgád vagyok, a szó valós értelmében. (Csak azért hozom ezt a példát, mert ez kétségtelen alávetettséget jelent.) Hogyan tudnád megakadályozni azt, hogy én ne gondoljam magam önállónak, vagy éppen nálad különbnek? Vagy éppen veled egyenlőnek?
Szerintem sokan próbálták ezt -a rabszolgákkal elhitetni, hogy nem egyenlóek- oszt még sem sikerült.:)) Ezek a tapasztalatok.

Na szal ilyesmikre gondoltam.