Emberek egyenlősége nem anyagi javakhoz való hozzájutásban valósul meg. Abban a magántulajdon miatti különbözőségek valósulnak meg. Ezt az alapvető ellentmondást elismerem, hogy a ma piacgazdálkodásnak nevezett akármi hajtóereje a magántulajdon, ami a különbségeket is megteremti.
Miért kellene ezt a választásokra is kivetíteni?

Emberek egyenlősége abban valósul meg, hogy mindegyik egyedi, mindegyik más, mindegyik másképpen képes megvalósítani önmagát. De ezek nem minőségi különbségek, ettől még lehet kiegyensúlyozottan élő, terveit, céljait megvalósító, érzelmeit megélő ember bárki. A gazdagság sem feltétlen biztosíték, de a tájékozottság sem. Így minden embernek egyenlő joga van az élethez. Ebből következően az életének kereteiről szóló döntésekbe is beleszólhat.

Te vagy ferdítesz, vagy nem ismered a történelmet és az Alkotmányt. Emberek egyenlősége nem az utópisztikus szocializmus alapelve, hanem a felvilágosodás óta megszületett demokráciáké. Javaslom tanulmányozd a Magyar Köztársaság Alkotmányát.

Nem fejtettem ki pontosan sajátos elképzelésemet az egyén és közösség kapcsolatáról, ezért köthettél bele. (Nem akartam túl hosszú lenni.)
Nos akkor:
Az egyén és a közösség/társadalom egyenértékű az egyén dominanciája mellett.
Miben nyilvánuljon meg az egyénnek ez a dominanciája? Hogy az egyén megvalósíthassa magát, adottságait kiteljesíthesse, érzéseit megélhesse. Ebben a folyamatban alap esetben ne korlátozza, ne korlátozhassa a közösség-társadalom.
Miben nyilvánuljon meg a közösség-társadolom egyenértékűsége az egyénnel?
Az egyén kötelező önkorlátozásában. Az egyén kötelező önkorlátozásának két külső oka fogadható el.
Egyik ok az önkorlátozásra közösség-társadalom azon tevékenysége, ami az egyes egyének kibintakozását és létfenntartását segíti.
Másik ok az önkorlátozásra, ha az egyén tevékenységével másik egyént korlátoz. Természetesen e két feltétel együttes alkalmazásáról van szó. (Egyik egyén korlátozhatja a másikat, ha az a közösség-társadalom megengedett tevékenységét szolgálja.)
Természetesen a közösség-társadalom ezeket szokások átadásával és törvényekkel szabályozza.
Az egyén dominanciája azért fontos, mert az indokolatlan közösségi szokásoknak, társadalmi(jogi) törvényeknek ez szab gátat.

Ebbe a fogalomba simán belefér (kötelezően is) a szolidaritás.

Az adó fizetésről azért írtam, mert Te vizsgádon lehet, hogy nem megyek át, de ettől még fizetek adót. Így többszörösen sem indokolt, hogy megvond tőlem a szavazás jogát. Én csak erre utaltam. (Nem akartam azt a képzetet kelteni, hogy Te nem fizetsz adót.)