Nem vagyok elkötelezett állatvédő, de mindig is tiszteltem azokat, akik erre tették fel az életüket. Sőt, talán irigyelem is őket, valószínüleg sokkal gazdagabbak lesznek élményekben, mint az átlagpolgárok, mialatt valamelyik irodaépületben telefonálnak és ügyintéznek vagy tárgyalgatnak.

A majmokkal kapcsolatban tényleg igazad van, sokkal több van bennük, mint ahogy gondolnánk. Még régebben olvastam egy könyvet arról, hogy megtanították a süketnéma jelbeszédet egy majomnak. (Ugyanis azért nem tudnak "ugyanúgy" beszélni, mint mi, mert egyszerűen mások a hangképző szerveik.) Persze az valahogy még "megérthető", hogy alapvető jeleket képes volt használni. Ami igazán meglepett az az volt, hogy amikor pl meglátott egy hattyút, akkor a "víz" és a "madár" jelek összetételéből gyakorlatilag új szót alkotott: " vízimadár".. Aránylag elvont dolgokat is képes volt kifejezni és több száz jelet használt. Csak akkor volt kicsit csalódott, amikor megpróbált beszédbe elegyedni a laboratórium macskájával, de az nem válaszolt.:))

Amúgy születés után az első hónapokban az embergyerekek ugyanúgy fejlődnek, mint a kiscsimpánzok... ok, a csimpánzoknak kicsit gyorsabban fejlődik a mozgásuk:))) De nagyon érdekes, hogy sokáig szinte nincs különbség a majmok által rajzolt kép és az embergyerek által rajzolt kép között. Aztán persze elhúznak az embergyerekek. Az eszközhasználatra is csináltak kisérleteket, nagyon ügyesek és találékonyak a majmok.

Egyébként amit eddig felsoroltam, mind-mind nagyon is emberközponú vizsgálat és megfigyelés... azt várjuk el, hogy beszéljenek, hogy eszközt használjanak stb stb.. szerintem jobb lenne, ha majomnak fogadnánk el őket - és hagynánk őket a természetes közegükben normálisan élni a megszokott életüket..