Néhány éve jártam Kőrösnagyharsányban. A vasút vége valóban szívet szorító látvány. Én emlékszem egy kis kocka épületre, váltóház, vagy esőbeáló. Lehet hogy csak az emlékemben létezik. A világvége hangulat szerencsére a helybélieket nem temeti be: új sisakot kapott a (református) templom, amit a földön ácsoltak össze, és daruval emeltek a helyébe. Azt mesélik, hogy aznap iskolai szünet volt, mert az egész falu nézte a nagy eseményt.
Vasúttal, vagy vasút nélkül sok tengődő falut találok. Sajnos a gyalogos túrista nem fogyaszt annyit, hogy fellendítse a gazdaságot. Töröm a fejemet, hogyan lehetne segíteni ezen derék embereken. A jó szó talán erősíti a lelküket.

Üdvözlettel: Igel