Na most hogy közös nevezőre jutottunk, asszem, hogy valahol ott van a dolog nyitja, hogy a fapadosok (élve 3color találó megfogalmazásával - tényleg ti hogyan magyarítanátok a low cost, vagy no frills kifejezést röviden?) egy teljesen új termékkel áltak elő. Az ezáltal megcélzott vevőközönség is más!, és nem ugyanazok az emberek utaznak mondjuk a Ryannal, mint a BA-val.
Viszont O'Leary és Stelios hite szerint csak számukra van jövő, és ezt nagyjából igazolják az utasforgalmi adatok is.

És ekkor jön be az, amit az ír manus úgy nevez, hogy semmi más, mint egy távolsági busz. Úgy értem, hogyha mondjuk lerobban a Volán és fél nap, mire egy másik busz odaér, hogy elszállítson, akkor általában ott sem szokás vouchert adni a legközelebbi étterembe, mert az alapszolgáltatás árában sem volt benne. "Miért is lenne?"- kérdezi O'Leary,- "hiszen ez csak egy távolsági busz. Ha enni akarsz, vehetsz a fedélzeten magadnak kaját. És azt sem titkolják, hogy ők árulják Európában a legdrágább sajtos szendvicset.

Szóval, hogyha a fapadosok magyarországi megjelenése azt eredményezi, hogy a légiközlekedésre eddig még álmukban sem gondoló emberek is felülnek évente egyszer egy repülőre, akkor az csak hasznos lehet.
Persze mindezt csakis az üzleti átláthatóság és korrektség jegyében. Hát ezen a téren azért a fapadosok (és legfőkébb a Ryanair) múltja nem teljesen szeplőtlen, persze ez igaz a hagyományos cégekre is....