MÜLLER DEZSÔ
Karácsony küszöbén
1.
Az ég elszürkült
fagyba szökkent kékje
hűvös alkonyt rejt
sűrű darázsfészke.
És odafönn sekély peremén
temérdek csillag ragyog
s tüstént útra kelnek
a virgonc angyalok.
2.
Lomha hegycsúcsokra
ólmos esô csorog
komor pásztorok lábán
csikorognak a bocskorok.
Készülnek a nagy titokra
elcsitul bennük a lárma
s nem hallik egyéb már,
csak szívük kalapálása.
3.
Fagyban, dérben, hóban
szilajon tündöklik a rend
s a világ vércsíkos ormait
körülgöngyöli a csend.
És ekkor ránktekint az ég
fölhasad kárpitja
s közénk cammog boldogan
csillag máglya csoda.
(Vámfalu, 2001. november 10-28.)