Többször is említettem már a térizomer molekulákat, amik az ev. szerint megint csak a közös származás bizonyítékai. De ez nem feltétlenül bizonyít. Ha ev. van, akkor az azonos térizomerek elterjedtségének ésszerű magyarázata a közös ős.
Rátapintottál arra, hogyan működik a tudomány. Felállítunk egy hipotézist, a hipotézis alapján jóslatokat teszünk, majd leellenőrizzük, hogy a valóság megfelel-e a jóslatoknak. Ha ezt elég sokszor megcsináljuk, az elmélet bizonyítva van. Minden bevált jóslat az elmélet bizonyítéka. Esetünkben az evolúció azt jósolja, hogy az élővilágban azonosak a térizomerek. S ez valóban így van, ez tehát alátámasztja az evolúciót, pontosabban a közös eredetet. Amennyiben azt találnánk, hogy nem azonosak a térizomerek, az nem támasztaná alá a közös eredetet, és gyengítené az evolúciót. Ugyanezt lehetne elmondani a térizomerek mellett a genetikai kódszótár univerzalitásáról is: a közös származás hipotézise azt jósolja, hogy ez a szótár minden élőlényben ugyanaz. Ha mindegyikben más és más lenne, az viszont megsemmisítő csapást mérne az evolúció elméletére.
Ha viszont teremtés van, akkor a tervező ésszerű akaratára utal az, hogy hasonló elemekből építi fel az egyes lényeket, hogy azok egy közös bioszférában élhessenek. (pl. a tehenke megemészthesse a füvecskét)
Nos, a teremtésnek mint hipotézisnek megvan az a szépséghibája az evolúcióval szemben, hogy eggyel több önkényes feltevést tesz. De ez még a kisebb baj. A nagyobb baj, hogy ez a teremtéshipotézis nem tesz semmilyen specifikus jóslatot. Mert honnan tudhatnánk mi, hogy a teremtő azonosra vagy különbözőre akarta-e teremteni a térizomereket? A különböző térizomerek sem jelentenének problémát, a tehénkének lehetnek olyan enzimei, amelyek megemésztik a más térizomereket használó füvet. A genetikai kódszótár meg nyugodtan lehetne minden fajban más és más, ez nem jelentene semmi problémát, sőt, védelmet nyújtana a vírusfertőzések ellen. Tehát ha azt találnánk, hogy a térizomerek különbözőek az élőlényekben, az is összeegyeztethető lenne a teremtés hipotézisével, meg az ellenkezője is. Tehetünk ugyan feltevéseket, pl. hogy a teremtő a legésszerűbb és legtakarékosabb módon tervezte meg az élőlényeket. De ez rögtön megdől az olyan tervezési hibák láttán, mint pl. a fordított retina, és még sorolhatnám.
De ha te tudsz olyan példát mondani, hogy "a teremtéshipotézis ezt és ezt jósolja; ha ez bebizonyosodik, az alátámasztja a teremtést, ha az ellenkezője bizonyosodik be, az cáfolja a teremtést", akkor elő vele!
