Mai Népszabóban Karsai László történész magyarázza, hogy miért is volt az Orbán-kormány antiszemita. Tekintsünk el attól most, hogy az írás tendenciózusan hallgat el nyilvánvaló tényeket és csúsztat, ahol csak tud, nézzük mit is ír Kövérről:
"Kövér László azt az „értékeket és hagyományokat tagadó liberális magatartást” minősítette szélsőségesnek, amelyet szerinte „az SZDSZ képvisel”, s úgy vélekedett, hogy a MIÉP csak erre a szemléletre reagál, még „ha nem is túl jól sikerült” válaszaival. Kövér csak ennek tulajdonítja, hogy a MIÉP szalonképtelenné teszi olyan „megkerülhetetlen” kérdések megvitatását, mint Trianon és a magyarországi zsidókérdés. Szögezzük le ismételten: ma Magyarországon antiszemita kérdés van, zsidókérdés nincs. Csak az antiszemiták szerint van zsidókérdés."
Ismételjük meg a végkövetkeztetést:
Csak az antiszemiták szerint van zsidókérdés.
Nos, a Magyarországi Hitközségek Lapja, az Új Élet
(www.interdnet.hu/zsido/UJELET/) 2000-ben interjút közölt Kövérrel:
Izraeli interjú Kövér Lászlóval
Kövér László tárca nélküli miniszter a magyar püspöki kar által szervezett zarándokúton Izraelben járt. Az Új Kelet főszerkesztőjének, Dan Ofrynak adott interjú rövidített változatát közöljük.
(www.interdnet.hu/zsido/UJELET/u2000_0704.html)
Részlet:
Új Kelet: Vannak-e zsidó vezetők a pártban?
Kövér László: Nem szoktuk egymás hovatartozását firtatni. De ha már a témánál tartunk, elmondhatom, hogy természetesen vannak.
Új Kelet: Nemrégiben olyan hírek érkeztek, hogy hirtelen "felfedezte" a zsidókérdést Magyarországon. Mi késztette erre?
Kövér László: "Antalóczi Attila MSZP-képviselőnek van egy beszélgető fóruma a rendszerváltás kezdetéről. A ’90-’94 közötti időszakról volt szó ezen a fórumon, erről szólt az előadás 90 százaléka, és a végén a közönség tett fel kérdéseket. Az egyik kérdés úgy hangzott, hogy miért nem lehet Magyarországon Trianonról beszélni. Azt a választ adtam, hogy szerintem lehet Trianonról beszélni, és kár lenne, ha nem lehetne. Bármilyen, a magyar történelmet, vagy egyáltalán a jelent érintő kérdésről lehet és kell is nyíltan beszélni, mert ha bármely kérdést tabunak tekintünk, akkor ezzel az adott kérdésről való vitát, diskurzust átengedjük azoknak, akik nem jóhiszeműen nyúlnak az adott kérdéshez.
És a trianoni kérdés mellett a zsidókérdést is említettem ezen kérdések között. Teljesen mellékesen, fél mondat erejéig került szóba. A következő nap az egyik újságban az szerepelt, hogy Kövér László miniszter beszélne a zsidókérdésről. Nem témám a zsidókérdés, nem gondolom, hogy erről feltétlenül beszélni kell, nem gondoltam, hogy a szó ekkora indulatokat vált ki. Jóhiszeműen nem gondolhattam ezt, hiszen '95-ben részt vettem a Bethlen téri Oneg Sabbat cionista klub rendezvényén, amely azt a címet viselte, hogy a "Zsidókérdés, ahogyan azt a parlamenti Pártok, köztük a Fidesz látja".
Azt gondoltam, hogy a zsidó közösség számára a zsidókérdés egy létező kérdés, akkor nincs ebben semmi pejoratív él, semmi mögöttes tartalom, ami a rosszhiszeműségre utalna. Azt hiszem, hogy részben jóhiszeműen, de nagyrészt politikai hátsó szándéktól vezetve szándékosan félreértelmezték azt, amit én mondtam, és úgy fókuszáltak, hogy az tudják sugallni, szerintem a zsidó problémával foglalkozni kell. Ez persze szemenszedett hazugság. Ezt nem mondtam, és ez távolról sem állt szándékomban. Ennyi a "zsidókérdés" története. "
Ismételjük meg még egyszer a Népszabóból Karsai végkövetkeztetését:
"Csak az antiszemiták szerint van zsidókérdés."
És Kövér szavai:
"1995-ben részt vettem a Bethlen téri Oneg Sabbat cionista klub rendezvényén, amely azt a címet viselte, hogy a "Zsidókérdés, ahogyan azt a parlamenti Pártok, köztük a Fidesz látja".