És mi van, ha kicsit húzod közben?

Azért érdekes az elmélet és a gyakorlat közötti - néha tátongó - szakadék. Már vagy háromszor megírtam itt, amikor Tu-154-est vittünk karbantartásra SVO-ra: kevés utas, csak az a másfél tucat műszaki, meg az átadó-átvevő bizottság. A típusfőpilóta-helyettes elvtárs - akkor még így kellett őt szólítani - már a gurulóút bekötő szakaszán rányomta a gázt, és fordulásból mentünk. Már akkor lehetett tudni, hogy nem midnennapi felszállás lesz. És valóban, mentünk fel, mint a rakéta, fékszárny be, és azonnal kifordulás. Hogy hány fokra dőltünk, nem tudom, de azt tudtam, hogy ezt nem lehet kihagyni. Teljesen szabálytalanul kicsatoltam magam, és rogyadozó lábakkal előrebotorkáltam a kabinajtóig (lehet találgatni, hányadik sorban ültem addig...). A túlterhelés-jelző müszer 1,6-es értéket mutatott. Ehhez becslésem szerint közel 50 fokosnál nagyobb dőlés tartozna.