>>>Köszi. De ugye jövőre már lesz rá lehetőségünk, hogy kollektíven beszéljünk róla? ;)<<<

Hát, elméletileg igen. MOndanám, hogy nem rajtam múlik, de annyiban igen, hogy én most scifivel nagyon érintőlegesen foglalkozom, főleg vallástörténetet fordítok egy másik kiadónak, és főleg ennek a másik kiadónak. Magyarán be kell gyömöszölni az éves programba. Ez a kisebbik akadály. A nagyobbik az, hogy -- azt hiszem nem titok -- eddig a Hyperion és a Hyperion bukása totál anyagi bukta a kiadónak. Azt tudom, hogy a szándék _ennek ellenére_ megvan, de ha a pénz nem jön össze rá, akkor nincs mit tenni. Nem olcsó mulatság: a jogdíj is elég tetemes, a fordítás sem kevés (főleg a terjedelem miatt: Istvánnak már szinte féláron dolgozom az egyéb munkákhoz képest), és hát a nyomda is évről-évre drágább. De eddig az a felállás, hogy lesz Endymion.

>>>azt fontolgatom, hogy holnap elmegyek a könyvtárba és kikölcsönzöm egy verseskötetét, meg talán egy életrajzi írást is<<<

Ha bent van a könyvtárban az Európa kiadó Lyra Mundi sorozatában (1975ben) megjelent "John Keats versei", akkor azt ajánlom. Elég sok kötetet megnéztem, ez a legteljesebb. Akartam írni egy összefoglalót a Bukás II. kötetének végére, amolyan utószónak a versekről, legalább felsorolás szintjén, de nem jutott rá időm. Ha összejön, megcsinálom hamarosan és felteszem valahová -- lehessen célzatosan olvasni.

>>> Cantenbury meséket érdemes elolvasni? <<<

Hát, szerintem nem. Én nekifeküdtem kétszer (egyszer kötelező volt angol szakon, egyszer a Hyperion miatt), de nem bírtam vele. Ráadásul nem bírtam a szerkezeten túl egyéb párhuzamot felfedezni a Hyperionnal, így elég hamar letettem.

A költészet a könyvben: már a ciklus első olvasása (hje 99-ben) óta itt motoszkál a fejemben, hogy ez tulajdonképpen egy irodalmi allegória sci-fiben megfogalmazva, de még nagyon homályos a kép, egyszerűen nem tudok egy épkézláb hipotézist kialakítani az ötlethez. Ha nektek van esetleg valami, szívesen veszem.

Bye,
Béka