sziti Creative Commons License 2002.11.07 0 0 44
Ezt a neten találtam!

Rögtönző lelki virágok
A Mindflowers: Improgressive című lemezéről

Ismét egy kísérlet arra, hogy fiatal, alig huszonéves fiatalok átvegyék a stafétát a magyar progresszív és jazz-rock élvonaltól, és ismét annak bizonyítéka, hogy akadnak ilyenek, akik nem a hip-hop mosoly hamburger-zenéjének könnyed útját választják, hanem megpróbálnak egy kicsit rögösebb úton is előrelépni, felzárkózni a nemzetközi élvonalhoz.

A Mindflowers négy muzsikusa közül ketten abból a Kőbányai Zeneiskolából kerültek ki, amelyet néhány évvel ezelőtt Póka Egon vezetésével hozott létre a magyar szakma színe-java. A billentyűs Nagy Zsolt mestere a nagy jazz-rock veterán, Fogarasi János (Metró, Syrius, Csík-Fogarasi-Jávori trió, ha még emlékszünk rá), míg Szentpál Zoltán gitáros Szekeres Tamás tanítványa. Szendőfi Balázs, a basszus és a stick kezelője a székesfehérvári Dr. Lauschmann Gyula jazz szakiskolában tanul. Úgy tűnik, nemcsak a hazai kiválóságokra figyeltek oda ezek a fiatalok, hanem elég jól ismerik a műfaj európai és angolszász történetét is.

Egy ilyen stílusban például teljesen kikerülhetetlen a King Crimson-hatás - ez érződik például a Why Not? című darabban - másutt a 70-es évek végének egyik különleges csapata, Bill Bruford önálló együttese idéződik meg, de mindjárt az elején, a Red Spiderben előbukkannak finom arab motívumok is, később más népzenei és klasszikus elemekkel közelítenek a manapság mindenütt nyomot hagyó world musichöz. (Flo"s Kisses) És ahogyan az ilyen muzsikáknál lenni szokott, nem úszunk meg egy hosszabb lélegzetű, 22 perces darabot, a Talk To Myselfet, amely egyáltalán nem azt mutatja, hogy ezek a fiatalok befelé fordulnak önmagukba és "közönség-idegen" muzsikával akarnak riogatni. Ez a hosszú, hét tételes mű, akár a többi darab is alkalmas lenne szép és izgalmas filmaláfestésekhez, vagy olyan klipek megalkotásához, amelyek eltérnek a futószalagon gyártott, költségvetésében drága, de tartalmában olcsó zenés filmecskéktől.

A Mindflowers lemeze a Periferic Records-nál jelent meg.
(gluck)