(Fordítva van, a nagyobbik magányos, a kisebbik van férjnél...)

És a nagyobbiknak volt szemüvege meg kengyele. A csípőficam, ha időben észreveszik teljesen gyógyítható, akkor van gáz, ha akkor veszik észre mikor feláll, és már kialakult a sekélyes ízvápa, de ez külön tészta, már csípőficamilag perfekt vagyok sajna. Meg kancsalságban, asztmában, gerincferdülésbenm érszűkületben, stb - ha valaki a családból megbetegszik mindig én vagyok az, aki tárgyal az orvosokkal, és nem elégszik meg az odavetett magyarázattal, szvsz. én vagyok az orvosok réme, mert mindent visszakérdezek és mindenre magyarázatot kérek... :-))

Unoka még nincsen, a fene tudja mikor lesz, már nem is foglalkozom vele, majd lesz ha lesz, csak nehogy akkor legyen, mikor már a hamut is mamunak mondom, most még tudnék segíteni a gondozásában, később ki tudja nekem milyen nyavajám lesz.

Szegény fiad... bár a múltkor benéztem a törzsasztal szemműtét topicba (asszem ott volt) és mindenki azt írta, hogy 1 napig nagyon fáj, másnap már nem. Meg hogy szigorúan pihenni kell egy napot. Minimum.

(Most éppen szalmaözvegy vagyok, azért is tudok ennyit itt ülni, a férjem csak vasárnap este jön meg, Rómában van a nagyobbik lányommal, remélem Oszama nem pont a keresztény fővárosba tervez merényletet mostanság... mert nekem meg az a bajom, hogy iszonyúín aggódós vagyok, ha nincsenek itthon akkor mindenféle rémtörténetet képzelek, szóval senki nem tökéletes.)