A "nemzeti érzelmű" kifejezés mai használatban számomra annyit jelent, hogy valaki feltétlenül meg akarja magát különböztetni másoktól, akiről feltételezi, vagy ráfogja, hogy nincs (és nem is lehet) benne a nemzet iránti elkötelezettség. De ez már annyira elkoptatott és fárasztó, hogy az ilyen módon meggyanusított nem is veszi a fáradságot, hogy cáfoljon. Mert a vita vége, csak olyasmi lesz, hogy: nem! De igen! Ostobaság foglalkozni vele. Ez olyan, mintha én nő létemre állandóan női érzelmekről fecsegnék. Meg azzal hencegnék nap mint nap, hogy én aztán nő vagyok ám. A dolog olyan magától értetődő, hogy abnormális viselkedésnek is tünhet.
Az "idegenszivű meg olyan sértegetés, hogy nem érdemes vele foglalkozni, már azt sem érdemes nézni, hogy ki mondja.