Kedves rumci!
A "nem szokványos" szlavisztikai csoportokról.
Dobrovský még két csoportra osztotta a szláv nyelveket: az északnyugatira (ez a mai nyugati csoport), és a délkeletire (a mai keleti és déli nyelvek). Ez egyébként megfelel az első szláv szétválásnak: az i.sz. I-II. sz.-ban ui. a mai nyugati nyelvek ősei nyugatra és délre vándoroltak a mai területeikre (és attól nyugatabbra), míg a többiek a helyükön maradtak. Az ezután történt változások alapvetően elhatárolják a két csoportot (pl. délkeleti nyelvekben a szókezdő kv-, gv- affrikálódott cv-, zv-vé ě előtt, a -dl- hangcsoport -l-é egyszerűsödött stb., míg ezek a változások nem történtek meg nyugaton).
Az i.sz. V. sz. folyamán a délnyugati csoport szétvált: a délszlávok ősei délre vándoroltak, míg a maradék (a későbbi keleti szlávok) nyugatra terjeszkedtek, és újra kapcsolatot találtak a nyugati szlávokkal. Ekkor alakult ki a nyugati és keleti szláv nyelvekből az ún. északi szláv nyelvi área, melynek jellegzetes közös fejleményi vannak, pl. a szókezdő *orC-, *olC hangcsoport ereszkedő intonáció esetén északon roC-, loC- lett (vö. cs. rost(lina) 'növény', orosz rost 'növés'), míg délen raC-, laC- (vö. sz.-h. rast 'termet').
Van még egy áreális csoport, az ún. pannonszláv. Egyes nyugati szláv csoportok a pannóniai területen keresztül kapcsolatba kerültek délszlávok törzsekkel. Ezek az izoglosszák a csehet, szlovákot köti össze a szlovénnel, horváttal, szerbbel. Ennek legjellemzőbb vonása a szókezdő *CorC-, *ColC- csoport CarC-, CarC- alakúvá fejlődése a pannonszlávoknál, míg a többi helyen megmaradt az "o" (vö. p-szl. krava ~ kráva 'tehén', de le. krowa 'ua.', p-szl. zlato 'arany', de le. złoto 'ua.'. Van még egy kisebb elterjedtségű, de fontos közös pannonszláv tulajdonság: a szótagképző "r" (ill. kevésbé "l") megmaradása (ebből a szélső déli szláv nyelvek kimaradtak). A csoport magját a közép-szlovák és a što-szerb-horvát alkotja: itt létezik a hosszú szótagképző "r", valamint a közép-szlovák a régi *orC-, *olC- folytatásait tekintve a déli szlávval tart (vö. szlk. rastlina 'növény', de cs. rostlina 'ua.', szlk. lakeť 'könyök', de cs. loket 'ua.'). Ez utóbbi egyben mutatja ezen kapcsolat régiségét.
A nyugati szláv nyelvek pannonszláv csoportba nem tartozó tagjait, tehát a lengyelt, a kasubot, a két szorbot, valamint a kihalt polábot lechita nyelveknek nevezzük (Lech a lengyelek mitikus őse volt.)