Kedves Drapálek!

> Uhrin (Ugrin)

Az Uherské Hradiště 'Magyarvár' a 973-es quedlinburgi megállapodásig magyar határerődítmény volt. Uherský Brod 'Magyarbród, tkp. magyar gázló', és a közeli Uherský Ostroh 'tkp. magyar sziget (a Morva folyón)' az ehhez való közelség miatt kapta a megkülönböztető nevét.

Az Uhrin családnév ennél későbbi eredetű. Nem csak cseh hospesek jöttek a középkor folyamán Magyarországra, hanem magyarok is áttelepültek Csehországba. Az ő emléküket idézi többek közt a csehországi Uhersko (Holice és Vysoké Mýto között), Uhřínov pod Deštnou (az Orlicei-hg.-ben), Uhřínov (Velké Meziříčí mellett). Ugyanígy voltak magyar betelepülések szlovák, ruszin és délszláv (valamint német) területekre is.

Ezek a családok aztán elszlávosodtak (nem kizárva, hogy szláv minőségükben később el is németesedhettek), majd a török kiűzése után már mind idegenek áttelepíthették őket az elnéptelenedett magyar területekre.

A név jelentése egyébként 'Magyaré', vi. a Magyar fia, családja' (vö. az ugyanilyen jelentésű m. Magyari vezetéknév). Az Uhrin a szlovák-ruszin névvariáns, de ilyen alakúvá válhatott ejtéskönnyítéssel itt a cseh-morva Uhřin [uhrzsin] forma is. Az Ugrin délszláv vagy kislengyel (sziléziai). Ugyanilyen keletkezésű, de német az Unger ~ Ungár családnév.

-----------

> Feltűnt, hogy milyen gyakori Közép- és Kelet-Európában a Dunához hasonló folyónév

[Ezzel már megelőzött rumci, mialatt én offline-ban írtam a hozzászólást. De mivel van némi többletinformációm, csak beírom teljes terjedelmében, mert már lusta vagyok ahhoz, hogy átszerkesszem úgy, hogy az átfedő részek kimaradjanak.]

Ezek mind az indoeurópai eredetire mennek vissza. A do-/du-/dv- kezdetűek mögött az ie. *dheu- 'folyik' tő származéka áll (vö. avesztai dánu- 'folyó, áradat', oszét don 'víz; folyó'), a dr- kezdetűek alapja az ie. *dhreu- 'esik, folyik, csöpög, apad' tő.

* Don: iráni névadás, vö. alán Den 'Don', oszét don 'folyó'.
* Donyec: a Don mellékfolyója; neve szláv, jelentése 'Kis-Don'. Azonban a szláv név tükörfordítás lehet. Erre az utal, hogy a magyarok ezt a folyót hívták Dentü-nek, és ez a név is az alán Den 'Don' folyónév magyar -t(ü) kicsinyítőképzős származéka. Tehát elterjedt lehetett különböző nyelvekben a Kis-Don elnevezése.
* Dnyeper: az iráni Dánu-ápra 'mély folyó' kifejezésből (egyesek szerint azonban 'túlsó folyó'-t jelentene)
* Dnyeszter: az iráni Dánu-istura 'nagy folyó' vagy a szkíta dán-Istr 'Iszter folyó (az Al-Duna nevét átvíve rá)' kifejezésből (egyesek szerint azonban 'innenső folyó'-t jelentene)
* Duna: a közszkíta dán 'folyó' szó sziginna Dánavya továbbképzéséből, a gót Dónavi > szláv Dunav ~ Dunaj közvetítésével. Eredetileg csak a felső szakaszt jelölte (Bécsig vagy a Vaskapuig). Az alsó szakasz neve a trák eredetű Istro(s) volt, melynek jelentése 'erős, hatalmas, heves' (ugyanennek az ie. szónak a származéka van a Dnyeszter nevének második részében). A nyugatról keletre mozgó kelták terjesztették ki ezt a nevet az Al-Dunára is.
* Dunajec: A Donyechez hasonlóan szláv kicsinyítőképzős származék a Dunaj 'Duna' folyónévből. Így a magyar Kis-Duna név pontos megfelelője.
* sp. Duero ~ port. Douro: kelta névadás, melyet a latinok is átvettek Durius alakban
* Dvina: a két Dvina közül a Rigai-öbölbe torkolló ún. Nyugati-Dvina neve az eredeti. A Fehér-tengerbe ömlő Északi-Dvina nevét már az oroszok adták az előbbi nevét átvíve. A Don neve mögött álló szó *deuna variánsa került át az óoroszba, és ott alakult ki a Dvina névváltozat.
* Daugava: a Nyugati-Dvina lett neve. Tulajdonképpen tautologikus név, mert a Dvina eredeti nevéhez hozzáillesztették a 'víz' jelentésű keleti germán eredetű *ahwa szót, az így kapott *Deuna-a(h)wa név elejébe pedig a baltiak egy 'sok' jelentésű szót értettek bele (vö. litván daug, lett daudz < *daugi). Ez az *ahwa összefügg a latin aqua 'víz' szóval, és ez az elem van az (-a)va végű szláv folyónevek végén (pl. az északi Morava < Mar(us) + *a(h)wa folyónév, ahol a Marus ugyanaz a venét 'mocsaras vízfolyás' jelentésű szó, mint a mi Maros folyónevünk eredete.) Ugyannek az *ahwa-nak a német folytatásai az -ach végű német víznevek, pl. Salzach 'tkp. sós víz', de maga az Aachen 'tkp. vizek, vi. fürdők' városnév is.
* Dráva: az illír-trák *drowos 'futás, folyás; folyóvíz' szó szlávosított változata (vö. még óind draváh 'futás, gyors mozgás; folyadék')
* Drina: az illír *dreuno ~ *dreulo 'futó, szétfolyó' melléknévre vezetik vissza; jelenlegi hangalakját szláv nyelvben nyerte el.